Ferkai András előadása

Jelenlegi hely

Regionalizmus az építészetben

Fotó az előadásról:

Török Ádám: Ferkai András előadása a regionalizmusról

 

A MMA termében hallott előadás, a regionalizmus témakörét járta körül, kitekintéssel a kritikai regionalizmus fogalmára.

Fontosnak éreztük, hogy a témában avatott előadót keressünk, mert a régió fogalma, az építészeti kontextus, a "hely" meghatározottsága; s hogy ez morfológiai, szerkezeti, tér-szervezési, anyaghasználati szempontból milyen kötelezettségeket ró az építészre; illetve hogy a "hely szellemében fogant építészet" milyen történeti múlttal, elméleti megalapozottsággal, mai gyakorlattal rendelkezik, fontos körülmény az organikus építészeti gondolkodás számára is.

Az előadás első részében előadónk a történeti vonatkozásokat elemezte, illetve példákat és analógiákat mutatott, a második szakasz beszélgetésbe csapott át, ahol a regionalista gondolkodás, a szerves építészethez való viszonya is szóba került.

Megítélésem szerint nem feszül áthidalhatatlan szakadék a két fogalom köré csoportosuló építészek gondolkodásmódja között, tekintve, hogy az érintett fogalmak oly tág értelmezési lehetőséget nyújtanak és annyira elmosódott határvonalakkal rendelkeznek, hogy jelentős köztes területre bukkanhatunk, amint azt a mai hazai építészeti gyakorlat is mutatja.

A regionalizmusra - akárcsak a szerves építészetre jellemző az a dilemma, hogy vajon az adott régió, mely befogadja, illetve az adott környezet, melybe szervesül, inkább a természeti táj - e , avagy az emberi civilizációs hagyaték. Mindkét gondolkodásmód visszanyúlik egy olyan elméleti bázis felé, mely a szellemi környezet szintézisében fogalmazza meg a kettő egységét. Míg a szerves építészet hivatkozási alapja - első sorban - a Rudolf Steiner - i antropozófia, addig a regionalizmus - ha áttételesen is - de végső soron Martin Heideggernek a 30-as években született, építészettel kapcsolatos esszéire utal vissza.

Egy mondattá egyszerűsítve a gondolatmenetet kijelenthetjük, hogy míg az organikus épület a "szellemmel telített" környezetből sarjad ki, akár egy növény, mely a környezetben megbúvó "lelkiséget" tápanyagként használja, addig a Heidegger nyomán fakadó építészet viszont a környezetet - úgymond - "összegyűjti", s mi több, "teremti".

Az előadás nagyon hasznos és érdekes volt a vándorok számára, s meggyőződésem, hogy a két szemléletnek megismerési szándékkal kell a továbbiakban is közelednie egymáshoz.

Minden jog fenntartva © Kós Károly Egyesülés, 2007-2022 | Az oldalt karbantartja: webtervezes.com