Ágoston tér, Pécs

Erhardt Gábor

Műszaki leírás

Az Ágoston tér mai alakját az 1800-as évek elejére érte el. Ekkortájt nyitották meg a belvárost övező városfalakat, és új utcákat alakítottak ki a már meglévő török dzsámiból átalakított Szent Ágoston templom jobb megközelíthetősége érdekében. A téren, a templom előtt medencés kutat építettek.
Az egykori külváros így a belváros része lett, de megjelenésében megőrizte "külvárosi" jellegét. A templom mögött szabadon csörgedezett a Tettye patak, a házakban malmok, kordoványosok muködtek kihasználva vizét.

Az út

A tér rendezésének igénye a belvárost övező közlekedési útvonal átvezetése érdekében merült fel az 1970-es években, és a későbbi forgalom-növekedés miatt elodázhatatlanná vált. A belvárost tehermentesítő gyuru átszeli a teret, a Tettye-völgy és a Havihegy közlekedése a téren keresztül kapcsolódik a város egyéb részeivel.
A keleti érintő út Ágoston téren történő átvezetésére számos tervváltozat született, melyek közül morfológiailag - a terepviszonyokat és az azokhoz igazodó XIX. századi utcahálózatot figyelembe véve - a leglogikusabb megoldást az Ágoston téri római katolikus templom és a plébánia épület közti nyomvonal adta volna. Ez tulajdonjogi viták miatt meghiúsult.
A későbbi tervváltozatok az Ady Endre utcai csomópontból kiindulva a Plébánia épületet keletről megkerülve a forgalmat a templomtól északra vezették volna. Az útépítés előkészítéseként 1995-ben a Plébánia kerítésének építése közben előkerültek a középkori Szent Ágoston templom maradványai, amelyek értékes régészeti leletnek bizonyultak. A végleges tervváltozat elkerülve a leleteket az utat visszavezette a jelenlegi templom és iskola közé, a hagyományosan Ágoston térnek nevezett térrész nyugati térfala előtti útszakaszt kiszélesítve.
Az útrekonstrukció során bontásra ítélt épületek helyére a késöbbiekben új épületek kerülnek, mintegy lezárásaként a térnek a fő közlekedési út felé.

A kút

A templom előtti kút 1853-ban készült el. A helyén korábban állt Nepomuki Szent János szobrot az Ágoston templom egyik üres vakablakába helyezték át, a homlokzaton. Ez a szobor évszázadok óta a kút helyén állt, az eredeti tervtől eltérően nem tették a kifolyó oszlopa tetejére. A templom másik oldali vakablakába a város Szent Ágoston szobrát helyezte el. Mindkét szobor ma is a templom homlokzatán látható, az idő által megviselt állapotban.
Az Ágoston téri kút a vizét a Tettyéről kapta, a Czenger kaszárnya elosztó tartályán keresztül. Az 1890-91. évi tífusz idején a Tettyéről a kaszárnyai elosztóhoz vezető csöveket ki kellett cserélni. A lezárás után az Ágoston téri kútban nem volt víz. 1892-ben nem említik a meghagyandó kutak között.

Örvény hétágú polippal

A Tettye patakot, jelenlegi medrének kőburkolatú rekonstrukciója után, a Szt. Vince utca közmuvesítése esetén is javasolt megtartani. A patak a környék legjellegzetesebb eleme, s 1600 éven át Pécs iparának energiahordozója volt. A Tettye patak, a tervek szerint az úttest szélére, a járda mellé kerül, a forgalomtól elválasztva, az Ágota utcai torkolatnál ráccsal védett nyelőbe vezetve.
A nyelőből - az Ágota utca alatt átvezetve - a gyalogos tengely északi végén kialakított örvénybe folyik, s ott kis tavat formálva tunik el véglegesen. Az örvény közepét hétágú polip uralja.

Templom melletti oszlopsor

A templomtól északra eső, a fenyőket is magában foglaló füves területen állt, régészeti feltárás által igazoltan, az Ágoston templom alapjául szolgáló török dzsámi előtere, annak tartóoszlopai. A tervezett süttői mészkő oszlopok félbetörtek, torzók, rajtuk a tér közvilágítását szolgáló lámpák vannak, kerülve ezzel a muemléképítés plágiumát.

SZUBJEKTÍV ISMERTETÉS

A hely előzetes ismerete nélkül, néhány fényképet látva és egy rövid leírást olvasva elég vegyes kép alakult ki bennem a tér rendezését illetően. Kérdések sora merült fel, a múlthoz fuződő kapcsolatunkra, kapcsolatomra keresve a választ.
Vajon miként rendezték volna eleink ezt a teret évszázadokkal ezelőtt?
Vajon mit kezdtek volna a diszfunkcióssá váló Tettye patakkal, ha az minden közlekedési útvonalat "zavart" volna?
Vajon a múltnak mely korszakát kell megidézni (az ismertek közül) egy történelmi tér rendezésekor?
És mi lesz az általunk még nem ismert, fel nem tárt korszakokkal?
Nem okoz-e átláthatalanságot a különböző idősíkok találkozása egy ilyen szuk helyen?
Értelmezhető-e néhány kő oszloptorzó, tetején világítótesttel, mint a törökkori dzsámi előterének megidézése?
Nem elég-e egy ilyen tér rendezésénél az adott időpillanat esztétikai és funkcionális igényeinek legmegfelelőbb téralakítási és építészeti megoldást megtalálni?
Meg kell próbálni minden ismert és fontosnak tartott történelmi korszakot megidézni?

A helyszínen járva azonban sok mindent megérteni véltem. A Tettye patak végpontjának megjelölése elegáns gesztus, bár száraz időszakban (amiből mostanában egyre több van) az üres medence furcsa látványt nyújt, ráadásul a végpont megjelölése mit sem ér, ha a patakmeder a felsőbb szakaszokon nincs kialakítva.
Szintén a helyszínen válnak érthetővé a szigorú közlekedési tengelyek, amelyek nagyon elegánsan találkoznak a kútnál a városfal mellett haladó, szeszélyes ívu gyalogúttal.
A tér két sarka azonban szerintem billeg. A templomrom elhagyatottságával zavaróan külvárosivá teszi az amúgy érzékenyen megtervezett teret. Nem hiszek a didaktikus romfelfalazási és bemutatási gyakorlatban, itt valami több kell ennél. És fájdalmasan nyitott a tér a városfal felőli sarkán, ahova a tervezők is épületet kívánnak. Ha oda egy ház épülne, akkor a tér egy hangulatos kis zárt ligetté alakulna, ezáltal felerősödhetne a víz jelenléte és az egész területre kiterjedhetne a plébániakert sajátos otthonossága.
És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban hiányzik az intelligencia, amely nem elhasználja, hanem élettel tölti meg ezt az idilli kisvárosi teret.

2004. szeptember

Dévényi Sándor: A pécsi Ezredéves Emlékmű

Hegedus Alice

2004, szeptember 17.-én a Vándoriskola, őszi programján belül, ellátogatott Pécsre, Dévényi Sándor városába.

lsőre, Dévényi Sándor a megújult Jókai teret, a pécsi Évezredes Emlékművet mutatta be.

Nekem tetszett. Ha elsőre nem is voltam teljesen megelégedve (a szobrokkal), miután hallottam a Mestert beszélni arról, hogy mi mindent sűrített bele ebbe a térbe, mennyi szeretetet és tiszteletet a város iránt, megváltozott a véleményem.
Dévényi Sándor mellett megszerettem a teret is. Sajnos elfogult lettem Dévényi Sándor munkáival kapcsolatban. Az is tetszik, amit még nem láttam.
Ez van.

Dévényi Sándor :
A pécsi Ezredéves Emlékmű építészeti koncepció-vázlata.

Hegedűs Alice

A pécsi Jókai tér a mozgalmas térfalaival, szűk bevezető utcáival a középkor városát idézi. Hajdan piactérként működött, régi neve -Kispiac- is erre utal. A középkort egyes épületmaradványok is megőrizték, pl. a 6-os és a 11-es sz. épületekben. A főtérhez -Széchenyi tér- két utcanyúlvánnyal kapcsolódik, azzal szoros egységet képez, belőle indul a nyugatra a Szigeti Kapu felé a Ferencesek utcája, délre a fontos középületeket fölfűző (Posta, Főpályaudvar) Jókai utca. A 80-as évek tömbrehabilitációja eredményeként megújúlt Elefántos tömb passzázsaival, belső udvaraival, értékes városi nyilvános térré alakult. Mindezek, és a tér központi fekvése miatt, a Jókai tér a városi élet egyik legfontosabb színtere.

Mára a tér alapsíkja, burkolata rendkívül elhasználódott, a belvárosban már nagyrészt befejeződött burkolat-rehabilitáció ezt a teret érintetlenül hagyta Így a tér építészeti értékeihez, földrajzi és funkcionális adottságaihoz méltatlan kialakítású. A nagy városrekonstrukciós lendületben, 1983-ban, készült egy térburkolat kiviteli terv (DTV, építész: Dévényi Sándor), ehhez a kor akkori színvonalán, a közműrekonstrukciós tervek is elkészültek (MÉLYÉPTERV). Eszerint a tér színezett betonelemes burkolatot kapott volna, mészkőből faragott új kúttal, Elefántos ház előtti terasszal, kandeláberekkel, fákkal. Ezekből a tervekből csak az öntöttvas falikaros közvilágítás és az épületek homlokzat-rekonstrukciója és színezése készült el. A terv teljes korszerűsítést igényel

Elképzelésünk szerint, a tér egészét egységes művészeti koncepció alapján alakítanánk ki. Ez a koncepció figyelembe venné a meglévő építészeti értékeket, valamint a közművek, a közlekedés és a szükséges utcabútorok által jelentkező kötöttségeket. A tér egészét egységes szoborkompozíció töltené ki. Azonos anyagból készülnének a síkban levő felületek és az abból kiemelkedő tömegek. Ez a kompozíció megkeresné a tér súlyponti helyeit, ahol fontosságuknak megfelelő mértékű hangsúlyt képezne, törekedne az építészeti értékek kiemelésére és az építészeti csúfságok eltakarására, vagy átépítésére, korrigálására. Ezen alapelvek alapján létrehozott kompozíció állítani emléket Pécs városában ezeréves államiságunk, Szent Királyunk megkoronázásának ezredik évfordulójára.

A tér délről északra enyhén emelkedő alapsíkú. Ezt a karaktert az épületek ugyanebben az irányban történő fokozatos magasodása megerősíti és a térbe betekintő Megyeháza Zsolnay- kupolája koronázza. Az északi térfal, a középkori utcavonalon, az ősi falakat magukba rejtő, súlyos tömegű lakóházakból áll. Nyugaton az átalakult eklektikus homlokzatok nagy barokk udvart, középkori falakat, az emeleti polgári szobákban vakolat alá rejtett barokk szekkókat takarnak. A középkori dongaboltozatos pince, mely a középkorban az épület földszintjét képezte, a mai térszín alatt az utcafrontig nyúlik (11. sz.). A játékos hangulatú déli házsor klasszicista, romantikus és eklektikus épületek váltakozása, szép részletekkel. E három térfal foglalatként öleli a tér fő hangsúlyát, a sima vonalú robosztus, barokkos tömegű Elefántos Házat, szinte keretet adva annak. Mindezekből egyértelműen adódik a tér súlyponti helye, mely a mértani középponttól kissé észak-keletre helyezkedik el. Kitüntetett hely az Elefántos Ház dél-nyugati sarka, mely a Széchenyi térre kinyíló, ezáltal "L" alakúvá váló tér sarokpontja.

A főmotívum, az ezredéves kút szoborkompozíciója a tér súlyponti helyére kerülne, kb. 6 m-es átmérőjű, max. 3 m magas tömeggel. Az Elefántos Ház elé kerülő épített kőterasz elemei többféle lehetőséget rejtenek a szobrászi megfogalmazásra, a lépcső a mellvéd organikus megformálására. Az "L" alak fordulópontja egy vertikális hangsúlyt kaphat (pl. egy kőkandeláber). A Széchenyi térre kivezető térnyúlványban kisméretű (60-80 cm) sorozatplasztikát (kerékvetők) helyezhetők el. Az alapsík rasztere fogja egységbe az egyes térelemeket. Kisebb plasztikák helyezhetők el a Jókai u. 1. sarkán, a Jókai tér 4-6 épületek között (telefonfülke helyén), és még több helyen. Elképzelhető a középkori járószint bemutatása a 11. sz. pincéjéhez (egykori földszintjéhez) kapcsolódóan. A kompozíció a tér kevésbé hangsúlyos elemeire (pl. aknafedlapok, víznyelőrácsok, stb.) is figyelmet fordíthat, különleges szobrászati feladatokat jelent az utcabútorok (padok, virág -és szeméttartók, stb.) elkészítése is.

Az emlékmű elkészültével a tér új neve "Ezredéves Tér" lehetne.

Esszéféle a paksi templomról

Horváth Balázs

Nem szeretek épületekről véleményt mondani. Úgy, hogy élőben nem láttam meg főleg nem. Amire pedig garantáltan nem mernék vállalkozni, az az építészeti kritika, mint műfaj. Persze itt most nem is erre kaptunk megbízást. Makovecz mesternél immár egy éve dolgozom, a rengeteg archiválási és egyéb feladat során a Gerle János szerkesztette Makovecz Imre műhelye című könyv kötelező olvasmányommá vált. Ennek annyi előnye van, hogy inkább egy hatalmas adathalmazzal állunk szemben, mint könyvvel, és mint ilyen nem túl olvasmányos. Ellenben így, hogy nap mint nap használnom kellett szép lassan kiolvastam, a Mester építészeti munkásságát pedig hellyel-közzel magamévá tettem. Ez abból a szempontból lényeges, mert a teljes építészeti életmű ismeretében számomra a legkedvesebbek a templomai lettek. Ezek között a paksi kiemelkedő jelentőségű minden szempontból.

A kompozíció szigorú szimmetriára épül és két fő tervezési alapvetést követ. Ebből az egyik az ősi S-betű motívum térbe vetítése, a másik pedig a Yin-Jang örök ellentétpár épületbe konvertálása. Előbbi tervezési alapelv jóvoltából az S betű alaprajzban, metszetben, homlokzaton egyaránt megjelenik, valamint az eredeti koncepció alapján a téren kertépítészetileg is végigvonul. Ez ha nem tévedek a Mester narancspucolós korszakának hozadéka. A második tervezési alapelv, a fény és sötétség, az élet és halál, és egyéb utalások formájában jelenik meg. Ezt utobbi gondolatkört több templománál is végigkövethetjük.

Tény, hogy Makovecz Imre egy zseniális alkotó, de azért nem árt tudni, hogy ez az épület nem készült volna el, vagy legalábbis nem ilyen formában a terven dolgozó munkatársak elhivatottsága és szakértelme nélkül. A Mester szerkezeti részletekkel ritkán foglalkozik, mondván, minden csomópontot meg lehet oldani. Más kérdés, hogy jól-e avagy rosszul, egy hét vagy egy hónap után, könnyedén, vagy vért vizelve. A felülvilágító szerkezetileg nem egy egyszerű valami, elsőre nem is sikerült beázás mentesre készíteni. A tető faszerkezete sok álmatlan éjszakát okozott a kiviteli terv készítőinek, akik ma már talán elhiszik, hogy megáll. Amikor a tartók ívét csodáljuk, a belső tetők lefedését tanulmányozzuk legyünk tisztában vele, hogy ez jelentős mértékben a szerkesztő jóizlését dicséri, ilyen mélységekig a Mester ritkán merül bele a részletekbe. Érdekesség, hogy a torony kiviteli terveit egy Erik Asmussen jóvoltából a Makonában dolgozó fiatal Svéd építész készítette.

Pécs, Grócz-Rudolf Ház

Kováts Ábel

A házat Rudolf Mihály 1988-ban tervezte bátyja családjának. A ház (egykori) szőlőskertek között fekszik. Valamivel feljebb volt itt szőleje a Rudolf családnak is. A kert fölött kis szőlőskerti ház állt, olyan századfordulós -vagy akár századközepi-időtlen - stílusban. Abból a korból, amikor az építés még magától értetődő dolog volt. A házak természetes módon álltak a helyükön. Talán évszázadok óta állt ott ház. Nem ugyanaz a ház, a formái mindig változtak, de a hely nem változott, s igazi lényegét tekintve a ház sem. A szőlőhegyen bizonyosan így volt. Ilyen házat szeretett volna tervezni Rudolf Mihály, ilyet épített magának Rudolf Miklós. A ház teraszlépcsőivel, földbe süllyedő patio-ival beleül a terepbe (ez azért, tekintetbe véve, hogy a rossz építési előírások miatt a helyszínrajzon olyan, mintha a házat a két vékonyka oldalkert közé préselték volna - kertkapcsolat, saját védett kert abszurditásnak tűnik -nem kis bravúr, s jelentős részben az építtetőt dicséri), valamiféle örök idekötöttséget sugározva. Ilyen a belső tér is, ahelyett, hogy "nagyvonalúan" elemelkedne a földtől követi annak domborzatát, valami olyan magától értetődő módon, mint Horváth Balázs dunántúli parasztháza. Közepe van a háznak (a hengeres torony sokszor megjelenik Rudolf Mihály házaiban), a több szintnek egy, elkerülve mégis a hatalmas, kifűthetetlen és belakhatatlan légterek létrejöttének veszélyét. Modern ez az egész, extravagánsnak hat tervrajzon, de a valóságban (fényképen) mégis teljesen természetes. Az az érzésünk, ez a legkézenfekvőbb megoldás. A főhomlokzat azt a régi szőlőhegyi házat idézi, a formák kicsit erdélyiesek is szeretnének lenni a család eredetére utalva. A kissé szabdalt tömegeket (legalábbis a mester szerint; saját bevallása szerint ma már egyszerűbbre venné) összefogja a különös, gyönyörű, kissé a román kort, kissé a mediterráneumot, sőt Bizáncot idéző sávos homlokzat. De a formák nem is igazán érdekesek, a ház lényege, hogy a helyhez tartozik. Nekem nagyon idevalósinak, szőlőhegyinek, sőt pécsinek tűnik .*

*ennek eldöntésére persze nem én vagyok a leghivatottabb, 1989-ben lévén itt utoljára

Pécs, Megye utca 4. - Kiemelés az engedélyezési tervből

Krieger Orsolya

... A levéltári kutatások alapján a 19. század végén épült épület alaprajza került csak elo. Sem korabeli fotó, sem homlokzati tervet nem találtunk. Feltételezhetoen az épület négytengelyes, eklektikus homlokzatú volt.

I. BEÉPÍTÉSI MÓD

Az új épület a meglévo beépítés jellegét megorzi, annak épülettömegét, homlokzati vonalát, ereszmagasságát, gerincmagasságát megtartja. Az udvari épületszárny kialakítása az eredetit megközelíti.

 

II. AZ ÉPÜLET ISMERTETÉSE

 

A kialakult beépítési magasság bár jelenleg csak alagsor + magasföldszintes, lehetové teszi az eredeti ereszmagasság megtartásával egyemeletes épülettömeg megépítését. Az alagsori parkolószint teljesen a terepszint alá került. A tetotér beépítés a jelenlegi utcai tetosík mögötti térben kerül kialakításra, hiszen a padlás térdfal magasságát az emeletnél felhasználtuk. Az udvari épületszárny ereszmagassága a szabályozási terv szerint eloírt 6,50 m. Hogy javítsuk a Megye utca 6. udvarának benapozásán, ezért nyeregtetot alkalmaztunk, a csapadékvíz telkünkre történo visszavezetésével.
A földszinten egy az utcáról és egy az udvarról nyíló üzlethelyiséget alakítottunk ki (funkciójuk eddig ismeretlen). Az udvar a garázs tetején részben burkolt, részben tetokertes kialakítású. Az emeleten és a tetotérben 2-2 nagyjából hasonló elrendezésu lakást alakítottunk ki, melyeket egyenes karú lépcsovel közelítettünk meg.

III. AZ UTCAI HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA

Az utcai homlokzat igyekszik a rekonstruált egykori homlokzat szerkezetét és ritmusát követni. Lényeges különbség azonban, hogy az új épület emeletes és, hogy gépjármu közlekedésre alkalmas kaput kell építenünk. Az üzlet két bejárata a két északi axis szinte maradéktalan rekonstrukciójával épül. Eredeti helyükre kerülnek az axisokat koronázó timpanonok is. A két déli axis alját azonban a kapu íve roncsolja. Az emeleti nyílások axisváltásba kerülnek, ami a régi háznál falfelület volt, itt üveg lesz. Az épületet az eredeti fopárkány koronázza. A régi és az új ritmusváltását az anyaghasználat hangsúlyozza: az üveg és a vakolt felületek sakktáblaszeru váltásban létesülnek. A múlt idézeteként jelentkezo archaizáló elemek kerámiából készülnek.

Makovecz Imre, Római katolikus templom - Százhalombatta

Őrfi József, Papp Dávid Béla

"nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság."
(József Attila: Óda)

Százhalombatta

1., vaskori lelet együttes, közte a rekonstruált halomsír, holtak és élők lakhelye.
2., római kori LIMES: a barbár és civilizált világ határa.

Elfeledett Fórum

Megkövesedett szent liget. Tisztás, amit földből feltörő betonfák vesznek körül. Az eget megtestesítő, égből leszálló kupola lebeg a halott fák felett. Köztük a kapcsolat a megfásodott fény, az Átváltozás szimbóluma. Ég és föld közti kapcsolat: Oltáriszentség. Egyetemes, keresztény és ősi gondolat.

Az "épület"

A fizikai védelmen túl a nagy és teljes kozmosz leképezése. Rész az egészből, de teljes világ a benne élő közösség számára.

Szimbólumok

Az épület, mint rendszer alrendszereként jelennek meg, az épületből kiolvasható tartalmat magyarázzák, az emlékezést segítik.
NAP
SZARV
SZILVAMAG
SZÁRNYALÓ HARANGKONDULÁS.

A terv

Három domb.
1. A templom félgömbkupola, amit 3, 5m-ig föld borította falak, illetve a falaktól pár méterre beljebb beton fák is tartanak. Szerkesztése a II. Vatikáni Zsinat előírásainak megfelelően centrális, a közösség tagjai, mint Krisztus Teste köré szerveződik. A kupola tetején lévő opeion napóraként működik.
2. A paplak és kiszolgálórész dombház, belső udvarral.
3. A hittanterem, félgömbkupolával fedve, bimbózó oszlopokkal.
A templom a főbejáraton és a belső udvaron keresztül is megközelíthető.

Lakó- és irodaépület, Pécs Barbakán tér 5-6. - Keller Ferenc

Szabó Gábor

A helyszín Pécs, Barbakán tér. Épp a várfal mellett, de már a várfalon kívül. S mint hajdanában, most is tarka a világ a várfalon kívül, sokféle hangulat, stílus és jelleg keveredése. Délről a hagyományos városszéle összebújó, kicsi házaival, zárt utcáival, nyugatról igénytelen lakótelepi hangulat az adekvát kellékekkel - egyforma kockaházak, ócska garázssorok, elárvult ABC, graffitik, északról a nagy forgalmú gyűjtőút melletti vegyes beépítés, keletről, a tér túloldalán megnyugtató egyenletességgel a várfal, a fák és a Barbakán. Kis térbeni távolságokban nagy időbeli váltások, kicsi felületeken nagy különbségek.

A sokféle aura metszéspontjában épülő új háznak mindezeket érzékelnie kell. Reagálni a sokszínűségre, de elfogultság nélkül reagálni. Egyik sajátságot sem emelheti ki, mert azzal megbontaná a hangulatok egyensúlyát. A beépítés formája az építési telkeken végig tekeredő meander a kisvárosi világ spontaneitását idézi, de városi tömegeket és térformákat alkot. A kanyargó épülettest város felé nyíló udvart - cour d'honneur-t - formál, belső kertet képez, kis sikátort keretez. Az épülettömeg arányai a hagyományos városi nagyságrendek szerint épültek, a tetőidomok hajlása szokásos. A beépítés vonala illeszkedik a jelenlegi telekosztásokhoz és utal a régi, öt telek által alkotott osztásrendre is. A sokféleség azonban egységes beépítési mozdulatban egyesül, a ház, a beépítés megőrzi méreteiből adódó rendező erejét.

Nem csak a beépítés alakításának, de az egész épület lényegének mottója a rendezés. Formai, hangulati, téri rendet teremteni ezen a helyen. Az egységes beépítés két telket, és három rendeltetést kapcsol össze egy épületben. Az északi telekrészen irodaház-lakóház épült, a délin szálloda. Az északi telken lévő irodaház-lakóház két rendeltetése szerint két tömegre válik szét, mégpedig éppen az eredetileg két kisebb telek középső osztásánál. Az irodaház számára kedvező - Kodály Zoltán útra néző, északi épületrészben vannak az irodák, a Barbakán felé néző udvar déli és keleti tájolású oldalain a lakások. Mindkét épületrésznek külön bejárata és közlekedője van, az irodaházé a Kodály Zoltán út felől, az épület északnyugati sarkán, a lakóházé a kapualj-sikátorból nyílóan. (A lakóház lépcsőházát a belső udvar felől is meg lehet közelíteni.) Mindkét közlekedő kapcsolatban van az épület alatti parkolókkal, a lakásokhoz és az irodaházhoz külön-külön parkoló szint tartozik.

Az irodaház földszintjén és első emeletén bankfiókot rendeznek be, a felette lévő szinteken irodákat. A lakóház részben tizenhárom különböző nagyságú és beosztású lakás épült. A déli telekrészen szálloda épül. Az önálló belső kert köré szervezett épület földszintjén a vendégfogadás funkciói és az étterem-konyha kaptak helyet. Az emeleteken és a tetőtérben jellemzően vendégszobák vannak. A szálloda önálló parkolója az épület alatt van, itt adtuk meg a szükséges személyzeti, raktár és kiszolgáló helyiségeket is.

Az épület külső megjelenését háromféle jelleg összefonódása jellemzi. A három jelleg alapvetően három burkolóanyagot jelent - követ, téglát, vakolatot. Mindhárom jellegnek-anyagnak más és más az építkezése, a homlokzati "játékszabálya". A kőburkolatú részeken hagyományosan építkezik az architektúra, a falakon a nyílások elhelyezkedése szabályos és egyenletes ritmusú. A téglaburkolatnál kicsit lazább a rend; a nyílások vertikális értelemben rendezettek - födémtől födémig tartanak - de horizontális rendjük változó, komponált ritmusú. A vakolt felületek oldottak a leginkább, a nyílások lehetnek rendezettek és komponáltak az adott homlokzatfelületnek megfelelően.

Kortársak között - A környezet sokfélesége
/Beszélgetés Keller Ferenccel/

Szabó Gábor

Keller Ferenc az idén az építészek legjelentősebb elismerésében, Ybl-díjban részesült. A '80-as évek egyik igen fontos építészeti-szellemi műhelyében, az Általános Épülettervező Vállalatnál működő, Varga Levente által vezetett műteremben indult pályája. A '90-es évek elején Ausztriában, majd 1993-tól a Cságoly Ferenc és Pálfy Sándor által közösen megalakított Építész Stúdióban dolgozott. Az elmúlt évek olyan meghatározó épületeinek tervezése fűződik az ő és munkatársai nevéhez, mint a Graphisoft Park első irodaházai, a pécsi Barbakán-ház vagy a budai Alkotás Point. Ezek mellett eddigi életművét számos kiváló minőségű családi ház, lakópark is gazdagítja.

Varga Levente műtermének emléke - noha idestova másfél évtizede megszűnt - még ma is eleven, nagy hatású a szakmában, minden egykori tag mint élete egyik legfontosabb korszakára gondol vissza rá.

Én pályakezdőként még nem tudtam, hová is kerülök, fogalmam sem volt a dolog jelentőségéről, Cságolytól kérdeztem, hogy mégis kicsoda Varga Levente. ''Apánk helyett apánk'' - válaszolta. Persze hamar ráeszméltem a körülöttem dolgozó építészcsoport kivételességére, mint ahogy arra is, hogy 1986-ban, amikor dolgozni kezdtem ott, már nem a ''fénykor'' volt. Az ''aranycsapat'', Tomay Tamás, Turányi Gábor, U. Nagy Gábor, Sugár Péter és a többiek már egészen más utak felé indultak. A Leventével való kapcsolat nem hagyományos mester-tanítvány viszonyt jelentett, számára a szakmai együttműködés és a munkatársakkal való emberi nexus teljesen egyenrangú; megvédett, kiállt értünk. Ugyanakkor Levente személye nem nyomta rá bélyegét a műhelyre, az emberek inkább köré gyűltek, nem ő alkotta a csoportot, inkább spontán módon ő lett a középpont.

Mi az, amit mai munkádban, gondolkodásodban ennek a műhelynek tulajdonítasz, mi hatott rád a leginkább?

Egészen varázslatos volt, amikor Levente leült az asztalhoz, maga elé vett egy darab skiccpauszt, s egyetlen lélegzettel az első részlettől az utolsóig végigrajzolta az egész házat - vonalzó nélkül. Virtuóz rajzkészsége van, ugyanakkor az épületet képes a maga teljességében átlátni már a tervezés legelején. Mostanában egyre inkább én is ilyen komplexitásra törekvő módon, 1:10-es metszetekben szeretek rajzolni, csak épp nekem nem megy segédeszközök nélkül.

Szellemi, stílusbeli értelemben milyen sajátossága volt a műhelynek? Hordozod ezt magadban?

Ezt nem tudom, még nem tisztult le bennem, hogy formai szemszögből mit hozok onnan és mit máshonnan. Különben is tartózkodni próbálok a ''stílusigazodástól'', utálom a stíluskategóriákat.

Csak azért vagyok erre kíváncsi, mert ha eddigi életművedet a maga egészében szemlélem, akkor egy rendkívül heterogén összkép jelenik meg előttem. Mintha mindig a konkrét feladatokból következő, egyszeri stílust illetve tervezési módszert hoznál létre, hogy aztán a következő épületednél az új szituációnak megfelelően újabbra cseréld.

Nem vagyok benne biztos, hogy így van, noha ez volna a cél. Aki mindig, mindenhol, minden körülmények között ugyanazt a formavilágot produkálja, hazudik. Még a mainál sokkal erősebben szabályok által meghatározott építészettörténeti korokban is kialakultak a helyi, pillanatnyi változatok. Ez a sokféleség azonban egyelőre nem tudatos, sokkal inkább a koromnak tudom be - még ott tartok, hogy évről évre

változom, de remélem, kikristályosodik bennem valamilyen ilyen irányú tudatosság. Bizonyára a munkáimban benne van az, amit látsz, de ''pszichológiai'' értelemben talán másról van szó. Mint mondtam, nem annyira stílusokban gondolkodom, helyette inkább az építészeti és természeti környezet együttesét, a környék jellemző életfolyamatait veszem kiindulópontnak, azt használom mankóként.

Az épületnek helyet adó közeg sokféleségét viszed át az épületre?
A tisztviselőtelep és a Duna képe mint a táj fő eleme adódott. Ezek egymás mellett élnek, együtt alkotják a hely karakterét. Azt szerettük volna, ha az irodaházak látványában ez ''tükröződik''.
Az Alkotás Point tervezésekor a hely dinamikáját igyekeztünk az épületben megjeleníteni, a terület fő meghatározója az intenzív forgalom, illetve az ehhez kapcsolódó lüktető mozgás és változás. Ugyanakkor megkíséreltünk egyfajta városkaput alkotni, Budapest ugyanis nyugat felől nem rendelkezik olyan karakteres viszonyítási ponttal, amely egyértelműen jelezné a városközpont közelségét. A három ''penge'' tehát jel, ugyanakkor a sebesség, a mozgás dinamikájának vetülete. Erre a terület domborzata is rásegített: az épület dombszerű magaslaton áll, ekképp a pengeélek kissé alulnézetben, erős rövidülésben tárulnak fel - felfokozva lendületüket. A természeti és a technikai környezet illetve a tervezői szándék összeolvadt.

High-tech, függönyfalas épületek mellett téglából-kőből épült, rusztikusabb házakat is tervezel. Ezekben miként nyilvánul meg ez a magatartás?

Ezt a legjobban a Barlang utcai lakópark mutatja meg. Itt a természet sokkal erősebb szerepet kapott, mint másutt. Nagyon inspirált a hely, az a hatalmas ''térmélység'', amely a domboldalról feltárult. Az egyes házakat a rétegvonalakat követve helyeztük el. Homlokzataik, a különböző kőfelületek révén olyanok, mintha a terep, a földfelszín alatti világ kiszakadt-kiemelkedő rétegei lennének. A zöldtetők - mint a felszín maradványai - is erre utalnak. Családi házaimat is hasonló elvek szerint tervezem, vagyis szinte minden házamat elsősorban a hely ihleti.