Cságoly Ferenc: Medve utcai iskola

Horváth Balázs

Megnevezés: Általános- és Középiskola bővítés rehabilitáció
Cím: Budapest, II. Medve utca 5.-7.
Építész: Cságoly Ferenc, Sólyom Benedek, Sajtos Gábor
Munkatársak: Földes László, Pethő László
Bruttó terület: 7200 m2
Kivitelező: Baucont Rt.
Tervezés: 2001
Kivitelezés: 2002

Előzmények

Medve utcában az 1994-es ásatások során jelentős római és középkori régészeti leletek láttak napvilágot. Tervezési feladatunk szerint a századfordulón épült általános iskola új (gimnáziumi) tantermi szárnnyal és tornateremmel bővült, úgy, hogy a már feltárt- és a feltételezett régészeti emlékek maximális védettséget élvezhessenek.

A bővítés főbb paraméterei a következők: Rekonstrukció: 3500 m2, bővítés (új szárnyak): 4500 m2

Telepítés

Az új tantermi szárnyat a régi épület mellé, azzal párhuzamosan telepítettük: az udvari szinttől értelmezett 1,90 m magasan elhelyezkedő földszinti födémlemez alatt az épületet "lábakra állítottuk". Az új épületszárny szintmagasságai gazdaságosan nem lehetnek azonosak a régi épületével (4,70 m). A régi- és az új szárnyak eltérő belmagasságai közötti kapcsolatot egy új, a régi szárnyat és a bővítményt összekötő, felülről megvilágított lépcsőtér beiktatásával sikerült megoldani, ahol a megfelelő szintekre kis hidak vezetnek át. A meglévő épület (alagsor+fsz+2 emelet) padlástere továbbra is beépítetlen maradt, az új tantermi szárnyat fsz+3+tetőteres kialakításúra terveztük. A tornatermi szárny a Medve utcai homlokzathoz csatlakozik. Itt a földszintre telepített tantermek felett kapott helyet a dupla légterű tornaterem.

Funkcionális elrendezés

Az egykor szimmetrikusan szerkesztett külön fiú és lány bejáratokkal rendelkező régi épület merevsége mára idejét múlta. Az új főbejáratot is nyilvánvalóan a régi Medve utcai épületrészben volt célszerű kialakítani: egy régi terem helyén tágas, levegős előteret igyekeztünk létrehozni. A régi-új létesítményben összesen 24 tanterem épült, természettudományi előadókkal, és nyelvi termekkel kiegészítve. A horizontális közlekedő rendszer közvetlen és természetes megvilágítását szolgálja a régi és az új épületrész közötti, üvegtetővel fedett végighúzódó légtér. A régi szárnyban kialakított, üvegezett födémszerkezettel fedett belső átriumtér természetes megvilágítást ad a vertikális közlekedőnek, és felderíti az amúgy sötét régi belső folyosókat.

Szerkezetek és anyaghasználat

Az új épületszárnyak monolit vasbeton pillérvázas szerkezetűek, kitöltő falazattal. A meglévő épület eklektikus romantikus architektúrája megmaradt és felújításra került. Új elem a régi homlokzaton a bejárat, ahol is érzékeltetve a megváltozott rendeltetést, felbukkan az új épületrész architektúrájának anyaghasználata és jellege. A medve utcában a régi épület és az új, lapostetős tornatermi szárny csatlakozásánál a vasbeton főpárkánnyal lezárt új szárny némileg alacsonyabb tömege és a régi iskolaépület közé egy toronyszerű tömeg vertikális motívuma épül be. Az új épületrészek architektúrája két anyagra épül; a bontott téglára és a látszóbetonra. A bontott téglát külső burkolati anyagként, a régi épületszárny bontása során keletkezett anyagokat viszont az emeleti szinteken használtuk. A földszint, a lábazati zóna és a főpárkány burkolata látszóbeton. A nyílászárók fából készültek, szintenként eltérő módon vannak rendezve. Ez a játékosság nem csak a külsőben érdekes, de az egyes tantermeknek is önálló, egyedi jelleget kapnak. Az udvari szárny magastetős, a tetőtéri, síkban fekvő ablakaik előtt épített áttört tégla attikafalak az alattuk lévő szintek homlokzatával harmonizálnak. Az épületszárny fedése cserépfedés, a bádogos munkák titáncinklemezből készültek

"NEM RAJZOLGATNI KELL A DOLGOKAT, HANEM MEGÉLNI"
Cságoly Ferenc építésszel Bojár Iván András beszélget

Melyek a szerinted fontos irányok? Nem tudom, milyen alapon emelsz ki vagy veszel számításba irányzatokat? Lehet, hogy segítek, ha elmondom, én azt tekintem fontosnak, ha valamiféle előzménye, hagyománya, gyökere van egy építészeti irányzatnak, illetve, ha ilyen esetben az is érződik, hogy ebből következményként látható a jövője is. Tart valahová, van benne fejlődési lehetőség, és nem csupán egy tetszetős szellemi zárvány.
A gyökereknél most biztos valamilyen Bauhausos gyökerekre gondoltál...

Nem, nincs semmiféle prekoncepcióm.
Az organikus irány Magyarországon nagyon fontos dolog. Gyakorlatilag egyetlen építészt ismerek, aki világviszonylatban jelen van, és ez Makovecz. Az irányzatok kérdése azonban nem nagyon érdekel. Az újságokon keresztül tudható, hogy nagyjából mik a mozgások világszerte. Érzékelhető volt például, hogy a század eleji modernnek most, a század végén reneszánsza támadt. Ez a mostani ugyan már egy másik minőség, más fajta rafináltságú építészet, de a kettő mégis összetartozik. Az a racionális vagy modernista irány például, amilyen a Graphisoft épülete lett, engem addig érdekelt, amíg azt vizsgáltam, hogy ez az irány miként tudhat megjelenni nálunk. Ma azonban már teljesen más izgat. Most úgy tűnik, hogy a modern vonal eléggé megy nálunk, és nagyon jó házak születnek ebben a - mi a fenének mondjam? - stílusban.

Sokféle Cságoly-házat láttam. Valóban igaz, amit mondasz, ezek tényleg erősen eltérőek tudnak lenni a funkciótól, feladattól, szituációtól függően. Az Őzike utca például festői, romantikus, a Graphisoft pedig konstruktivista, szerkesztett. Az egyiknél inkább a fények, az árnyékok működnek, a másiknál a színek és a foltok. Gondolom, előfordul olyan, amikor egyszerre két munkán is dolgozol, és egyik asztaltól a másikhoz átülve ezeket a hangulati differenciákat át kell hangolnod magadban?
Ilyen van, persze. Hála istenek, mert akkor az iroda nem nagyon működne. Mindig van egy feladat a szívem közepén. Ilyen most a Medve utcai iskola. Egy rekonstrukció abban az iskolában, ahol Németh László volt az iskolaorvos. Tizenkét osztályossá kell átalakítanunk. Sporttagozatos iskola egy siralmas tornateremmel. A Nagy Imre téri Külügyminisztérium mögötti nagy üres telekre egy új tornaterem meg egy iskolaszárny kerül, ha minden igaz. A föld ugyanis tele van római és középkori maradványokkal. Ez a feladat például most nagyon érdekel. Egyrészt építészetileg, másrészt pénzügyileg és területileg is rendkívül behatárolt probléma. A gyerekek számomra különben is mindig kiemelt témát jelentenek. Ezzel a feladattal éppen az fejthető ki, amire amúgy is gondolok. Ami egyébként most izgat, az valami olyasmi, mint amikor egy képet le lehet rajzolni egy 36 színű színes ceruza készlettel. Én pedig megpróbálom ugyanazokat a hatásokat elérni egyetlen darab sárgarépával, vagy egy darab krumplival. Csak azzal rajzolok, de a cél, hogy ugyanúgy hasson. Szerintem ez a kunszt. És ez izgat. Ezt próbálgatom. Nyilván nem megy, miért is menne rögtön? Csak az izgat, hogy miként lehet egyre kevesebb eszközzel kifejezni ugyanazokat a hatásokat. Nyilván nem sikerül, mert a szavak mindig erősebbek, ügyesebbek. A gondolatok mindig előrébb tartanak, mint ahogyan azt az ember ügyetlen keze követni tudná. Én is érzem, hogy nem sikerül.

Mi az, ami átadható ebből a tanítás alatt? A dilemma? Tehát azt mondod, hogy nem sikerül? Milyen professzor az, aki úgy megy be előadásra, hogy nem sikerül? Ezt a dilemmát át lehet adni, vagy inkább valamiféle kulcsot, hogy hogyan sikerül mégis?
Szerintem, aki normális, komoly - és ez lehet gyerek, felnőtt - abban mindig van dilemma. Ezt nem kell tanítani, megvilágítani. Akiből hiányzik, az hülye. Infantilis. A napi tépelődések, személyes problémák, izgalmak mindig részét alkotják a tanításnak. Van úgy, hogy félkészen, és van úgy is, hogy viszonylag kiforrva.

Hogyan hagysz időt, alkalmat ezeknek a tépelődéseknek?
Ezek léteznek maguktól. Mindegy, hogy hagy-e rá az ember időt vagy nem. Az egyetem például kiváló terep. Ahogy beszélni kezdek valamiről, menetközben alakulnak a gondolatok. Egy csapásra több legyet ütök.

Van az életedre előre elképzelt alkotói programod?
Nincs. Őszintén nincs. Ha most ilyesféle célokat tűznék ki magam elé, felesleges fájdalmakat okoznék magamnak. A sivatagos, aszályos időszakok kiválók arra, hogy a felesleges dolgokat levegyék az emberről.

Vannak építészeti vágyaid?
Van ilyen. A templom. Egyetemi melókban a gyerekekkel már rengeteg templomot terveztünk, valóságban azonban még egyet sem.

Jánosi János: Lovag utcai társasház

Scherer Petra

Az épület egy banki befektetésként felépülő társasház, 72db, 30 féle típusú lakással.
A helyszínt mindkét oldalról szűk utcák határolják, a környező épületek kialakult sora ehhez az adottsághoz alkalmazkodik, az üvegezett alsó üzletsorral, az első szint kiemelt hosszanti erkélykorlátjaival és a zárt erkélyekkel. Jellemző még a hangsúlyos felső párkány-ezen elemeket az új épület is felhasználja.
A terület egy hosszú telek a Weiner Leó utca és a Lovag utca között. E két utca különböző karaktere adta a kiindulási pontot e kétarcú épülethez. A Weiner Leó utca felől a környező épületek lágyabb vonalúak, ez az épület észak-északnyugati oldala, a hagyományos jelképtársítások szerint a Női nemmel és a Holddal azonosul. A Lovag utcai oldalt a környező szögletes formák, és a dél-délkeleti irány a Férfi nemhez és a Naphoz köti.

A ház belső udvara is e két karaktert mutatja, a Jin-Jang jelképnek megfelelően azonban megfordítva, grafikusan ábrázolva a tételt, mely szerint a két oldal valójában nem teljesen elhatárolt, egyik sem kristálytisztán tartalmazza a rá jellemző minőségeket. A sötétségben mindig ott a világos-ság, és viszont. A két világot két fa is szimbolizálja (majd), a férfi oldalon egy vackor, a nőin egy meggyfa. A középpont egy kerek alaprajzú lépcsőház, életfa, világtengely.

Az épülettömegek felfelé-kifelé lépcsőznek, fényt engedve a körbezárt "kertbe".
Az udvar dél felé nyitott.(A terv szerint egy alkalmazkodó szomszédos épület esetén a két udvar összenyitható lett volna.)

A kettősség az épület minden részletében visszatér; a belsőkben a burkolatok vonalai, ősi jelképei és színei,(sárga-Nap, szürke-Hold), a homlokzatok kialakításán a Női oldal dominánsan vízszintes vonalaiban, a Férfi oldal függőleges irányaiban, a felhasznált anyagokban (fa-fém) és nem utolsó sorban a Kun Éva keramikus által tervezett díszeken: a kékes, vízhez-holdhoz kapcsolódó vagy a sárga, naphoz tartozó lények ábrázolásaival.

Földes László: Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme

Budapest, I. Toldy Ferenc u. 9.
(felkészült: Szabó Gábor)

Hasznos alapterület: 1350 m2
Tervek: 2003
Felépült: 2004
Építészet: Földes László felelős tervező
Pethő László építész tervező
Mórocz Tamás építész tervező
Bukta Csaba építész munkatárs
Fuferenda Edit építész munkatárs
Fülöp Veronika építész munkatárs
Klimaj Lívia építész munkatárs
Schiller Ádám építész munkatárs
Oroszlános kilincs: Nagy József iparművész
Épületszerkezet: Becker Gábor
Statika: Szőnyi László Geon Kft. Szabó István
Gépészet: Oltvai András Oltvai gépész stúdió Kft.
Oltvai Tamás, Lengyel Zsolt
Elektromos terv: Oláh Andor TETA Kft.
Környezet: Bán Karolin Égig érő fű Kft.
Külső közmű: Kádár László Kádár komplex Kft.
Mélyépítés: Bólya János FTV Rt.
Tűzvédelem: Papp László
Sporttechnológia: Mihalek István
Építtető: Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Lebonyolító: Óbuda Újlak Rt.
Kivitelező: Magyar Épületszerelő Rt.

A gimnázium patinás téglaépülete 1859-ben épült, neogótikus stílusban. A főépületben több mint száz éve nincs tornaterem. Építési teleknek a budai várlejtőn elhelyezkedő gimnázium szomszédos telke lett kiszemelve. Az épület négy funkcionális egységből áll, a tornaterem, a közlekedő, az öltözők és az orvosi szárny alkotta térrendszerből. A tornatermet elrejtettük a terepszint alatt. Tetején zöld tetőtkertet és üveg felülvilágítókat alakítottunk ki, ezért a terepszint alatti tornaterem napfényes, világos. A tornateremhez kapcsolódik a trapéz alakban kinyíló, kétszintes közlekedőtér, amely egyben a tornaterem lelátója.

A közlekedőből nyíló öltözők, irodák és a lépcsőtér olyan városias magastetős épülettömegben helyezkednek el, amely szerves folytatása a szomszédos lakóházak által elindított zártsorú beépítésnek. Az utcai bejárat a földszinten, az udvari bejárat az emeleten helyezkedik el. Az udvari bejárattól jobbra lévő szárnyban helyeztük el az orvosi rendelőt. Ez az épületrész térfalat képez az udvari bejárat előtti piazzettának.

A várlejtő meredeksége és a szomszéd házak közelsége miatt a mélyépítési tervek nagyon körültekintő módon készültek el. Cölöpfal, drain szivárgók, monolit beton alaptestek rendszere biztosítja a szomszédos épületek állékonyságát illetve a talajvizek zavartalan mozgását. Az ház teherhordó szerkezete monolit vasbeton.

Az épület külső burkolata kézivetésű Röben tégla. Belül ugyancsak a téglaburkolat a domináns, hasonlóan a gimnázium régi főépületéhez. Itt klinkertéglát alkalmaztunk, mélyfugával. A mennyezetek látszó betonból készültek. Az öltözők, az irodák, a szaktermek falai vakoltak. A tetőhéjalás antracitszürke, sajtolt kerámia idomcserép. A nyílászárók natúr fából készültek. A tornaterem lengő párnafás sportpadlóját Svédországból hozattuk. A Tarkett padló rugalmassága védi a tanulók ízületeit.

A Petsching János által tervezett patinás főépület kapuján lévő "oroszlános kilincs" az elmúlt másfél évszázad alatt jelképpé nőtte ki magát. Minden Toldys kezében benne van a rézkilincs formája, tapintása. A kilincsről Nagy József iparművész másolatot készített, amelyet a tornaterem utcai bejáratán helyeztünk el. Ezzel a spirituális gesztussal azt a szándékunkat kívántuk jelezni, hogy a Toldy Gimnázium nagy időkülönbséggel létesült épületei jó viszonyban legyenek egymással, és szerves egységet alkossanak.

Földes László
építész