friss tartalom
Pályázati kiírás
Jelenlegi hely
ÖTLETPÁLYÁZAT
a
Kopasz-hegyen (Mindszentkálla) létesítendő
Bakony-Balaton Geopark Látogatóközpont,
és ehhez kapcsolódó régészeti, turisztikai látványosságok
építészeti és környezetalakítási tervezésére
TARTALOMJEGYZÉK
1. Tájékoztató anyagok
1.1 Az ötletpályázat kiírójának megnevezése
1.2 Az ötletpályázat tárgya, célja
1.3 Az ötletpályázaton való részvétel feltételei
1.4 Az ötletpályázatból történő kizárás okai
1.5 Az ötletpályázat lebonyolításának idő táblázata
1.6 Helyszíni szemle időpontja, a kiírással kapcsolatos kérdések, válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése
1.7 A pályaművek benyújtása
1.8 A bíráló bizottság összetétele
1.9 A pályamunkák díjazása
1.10 Eredményhirdetés, nyilvános ismertetés
1.11 A pályaművek és az ötletpályázati eredmények felhasználása
2. Részletes program
2.1 A helyszín adottságainak ismertetése
2.2 Tervezési feladat részletes leírása, tervezési program
2.3 A pályaművek munkarészei, formai, tartalmi követelmények
2.4 Bírálati szempontok
3. Mellékletek
3.1 Tervezési terület helyszínrajza
3.2 Geodézia
3.3 Digitális légi fotók
1. Tájékoztató anyagok
1.1 Az ötletpályázat kiírójának megnevezése
Kiíró: Mindszentkálla Önkormányzat;
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (8229 Csopak, Kossuth u. 16.)
1.2 Az ötletpályázat tárgya, célja
Az ötletpályázat tárgya: Mindszentkálla közigazgatási területén belül fekvő régészeti emlékek (Kisfalud templomrom), a falu fölé magasodó Kopasz-hegy bányájának, alagútjának felújítása, bemutatása, a bánya területén a Bakony-Balaton Geopark látogatóközpontjának kialakítása, valamint az ezekhez kapcsolódó terület turisztikai, kulturális, szabadidő együttes céljára szolgáló térrendszer meghatározása. E helyen feltétlenül szükséges definiálnunk és röviden ismertetnünk néhány alapfogalmat.
Mi a geopark?
Ha természeti értékekről - illetve azok védelemről - esik szó, az emberek túlnyomó többsége ma is párába burkolózó esőerdőkre, színpompás madarakra, gyönyörű virágokat hozó lágyszárúakra gondol. Hogy mit lehet ?szeretni" egy sziklafalon, egy útbevágáson, rideg és néma köveken?... Az előzőekkel azonos rangú, élettelen természeti értékek jelentőségének hangsúlyozása (a barlangok védelmén túl) sokáig nem talált különösebb visszhangra nemzetközi szinten, de idővel egyre többen szóltak földtani örökségünk megőrzésének és bemutatásának fontosságáról. Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network - http://www.europeangeoparks.org), amelynek napjainkban már 32 tagja van.
Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő (ha a fajok és életközösségek sokszínűségének leírására megalkottuk a biodiverzitás fogalmát, miért ne használhatnánk a geodiverzitás kifejezést?). A ?szelíd", fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. Egyik alapvető feladata a földtani örökség jelentőségének tudatosítása - nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A geológiai értékek eladásához, károsításához egy geopark semmilyen körülmények között nem nyújthat segédkezet (ősmaradványok, ásványok árusítása stb.). A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak. A helyi közösségek és szervezetek bevonása alapvetően lényeges (gondoljunk csak arra, hogy pl. egy hulladékkal telehordott víznyelő vagy felhagyott kőfejtő kitisztításában milyen fontos szerepe lehet egy helyi természetvédelmi egyesületnek). A geoparkot irányító testület kidolgozza, hogy az együttműködő partnerekkel karöltve a szervezet milyen módon kapcsolódjon be a környezeti nevelésbe, oktatásba és tudományos kutatásokba, valamint következetesen megvalósít egy olyan kezelési/működtetési tervet, amely részletesen kifejti, hogy a helyben élők gazdasági érdekei hogyan harmonizálhatnak a különböző természeti és táji értékek megóvásával. Végül, de nem utolsó sorban a geoparkok a nemzetközi hálózat tagjaiként élő kapcsolatokat ápolnak a társ-szervezetekkel, amely során a partnerek által bemutatott értékekre, az ottani tevékenységre kölcsönösen felhívják a látogatók figyelmét. Látható tehát, hogy a geopark nem egy újabb, korlátozásokkal járó védett területi kategória, nem (pusztán) földtudományi park, és nem földtani alapszelvények, tanösvények sokasága.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2004-ben határozta el, hogy előkészíti a Bakony-Balaton Geopark létrehozását, és csatlakozni kíván az Európai Geoparkok Hálózatához (és ezen keresztül az UNESCO Globális Geopark Hálózatához is). A jelentkezési dokumentációt ez év nyarán nyújtja be az Igazgatóság. A geopark koncepciójáról, az együttműködés lehetőségeiről már 2006 tavaszán, igen nagy érdeklődés mellett tájékoztattuk leendő partnereinket (önkormányzatok, civil szervezetek, biogazdálkodók, ökoiskolák stb.). A jelek szerint a meghívottak mindannyian megértették: a tartalmi cél nem egy ?marketing-oklevél" birtoklása, hanem az érintett régió felruházása egy merőben új funkcióval, amely több közösség számára, több szempontból is hasznos lehet. A Bakony-Balaton Geopark névnek (logónak stb.), mint magas szintű, a fenntartható fejlődés értékrendje mentén szerveződő szolgáltatások és áruk védjegyének bevezetése révén a területen élők is új fejlődési lehetőséghez jutnak. Ezt elősegítendő olyan képzések szervezését tervezzük, amelyek segítségével pl. akkreditált geotúravezetők jelenhetnek meg programjaikkal a térségben.
Az ötletpályázat célja: megtalálni azokat a legjobb megoldásokat és ötleteket, melyek a fejlesztés egészének megfelelnek, olyan turisztikai együttes létrehozása, mely együtt él a műemléki, régészeti emlékekkel, a természeti jellegzetességekkel és a látogatóközponttal.
A pályázat célja olyan ötletek összegyűjtése, melyek:
- alapul szolgálhatnak a végleges tervezési program összeállításának.
- bemutatják a terület lehetőségeit.
- a ma alulhasznosított területet élővé, a Káli-medence egyik fontos turisztikai látványosságává teszik, ugyanakkor megfelelő érzékenységgel kezelik a terület adottságait, különös tekintettel a környezet- és természetvédelemi szempontokra.
Az ?ideális" geoparki látogatóközpont fő jellemzői, az azzal kapcsolatos főbb elvárások:
- gyalog és gépjárművel (lehetőleg busszal is) egyaránt megközelíthető legyen (gondoljunk a nyári hőség idején ideérkező idősebb emberekre, kisgyermekes családokra stb.). Bárhol is legyen(ek) a parkoló(k) kialakítva, évi több tízezres látogatottságra lehet reálisan számítani (a Hegyestűn jelenleg évi 40.000 vendége van a nemzeti park igazgatóságnak!) Ha esetleg a hegy tövében kerülne kialakításra a parkoló, a feljutás módjára is kell javaslatokat tenni.
- a komplexumnak az alábbi funkciókkal kell minimálisan rendelkeznie:
§ tágas fogadótér információs pulttal, ajándékbolttal stb.;
§ olyan/akkora kiállítási tér (több száz m2) interaktív installációkkal, amely képes a geopark 3.100 km2-es területének legfontosabb földtani értékeit bemutatni (dinóktól a vulkánokig);
§ multimédiás előadóterem 40-50 fő részére;
§ ?geo-játszóház" kb. 30 gyermek együttes foglalkoztatására;
§ gépészet, kiszolgáló egységek (iroda, mosdók stb.)
- a felhagyott bányajárat hasznosítása, ill. ennek összekötése a látogatóközponttal (lehetséges mottó: ?Séta egy megszelídült tűzhányó gyomrában")
1.3 Az ötletpályázaton való részvétel feltételei
Az ötletpályázaton a Kós Károly Egyesülés Mesteriskolájának igazolt hallgatói vehetnek részt, egyéni, illetve csoportos formában.
1.4 Az ötletpályázatról történő kizárás okai
A Bíráló Bizottság
a.) a tervpályázatból a tervanyag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt;
b.) kizárja a titkosságot sértő pályázati anyagot;
c.) kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező követelményeket nem teljesítő pályamunkát;
d.) kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket.
1.5 Az ötletpályázat lebonyolításának idő táblázata
- Ötletpályázat meghirdetése
- Helyszíni szemle időpontja
- Kérdések benyújtásának határideje
- Kérdésekre adott válaszok határideje
- Pályázatok postára adásának határideje
- Pályázat eredményhirdetése, díjak átadása
- Pályázatok nyilvános bemutatása
1.6 Helyszíni szemle időpontja, a kiírással kapcsolatos kérdések, válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése
1.61 Helyszíni szemle
Időpont: 2009. április 17. 1100 - április 18-a
Helyszín: Mindszentkálla, Kultúrház
A szemlén a kiíró képviselője a helyszínekkel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd a helyszíneket bejárhatják. A kultúrházban a nemzeti park igazgatóság képviselője szóban, képekkel ismerteti a geopark látogatóközpont fogalmát, gyakorlati kialakítását, funkcióit, tartalmi elemeit.
1.62 A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatos kérdéseket 2009. április 30. 2400 óráig írásban Bánlaki Zsolt, 1124 Budapest, Sirály u. 6. címre, vagy faxon a 319-82-40 számra, illetve a banlakiepitesziroda@t-online.hu email címre is eljuttathatják.
1.63 A kiíró - legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig - a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti.
1.7 A pályaművek benyújtása
A pályaműveket 2009. május 20-án 1600-ig kell leadni Bánlaki Zsolt címére: 1124. Bp. Sirály u. 6.
1.8 A Bíráló Bizottság összetétele
Elnök - Balogh László Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója
Társelnök - Keszler Gyula Mindszentkálla polgármestere
Titkár - Terdik Bálint építészmérnök - Kós Károly Egyesület
Tagok - Bánlaki Zsolt építészmérnök - Mindszentkálla szakértője
- Túri Attila építészmérnök - Kós Károly Egyesület
- Csernyus Lőrinc építészmérnök - Kós Károly Egyesület
- Schreffel János építészmérnök - főépítész
Szakértők - Korbély Barnabás geológiai és barlangtani szakreferens,
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
- Selyem Anikó tájvédelmi és építészeti szakreferens,
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
- Kovács Éva közlekedésmérnök
A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a szakmai titkár jegyzőkönyvet készít.
A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait teszi közzé, melyben:
- részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket
- javaslatot tesz az ötletpályázat tanulságaira, mérlegelve a végleges tervezési program elveire
A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános
1.9 A pályaművek díjazása
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság részéről:
- Bruttó 50.000.- forintos nagyságrendű honorárium;
- a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit bemutató könyvek, kiadványok;
- egy hétvége (ill. a szabad kapacitás függvényében bármikor két éjszaka) a csopaki Park Villa panzióban 2 fő részére (további információ: www.parkvilla.hu)
1.10 Eredményhirdetés, nyilvános ismertetés
A pályázat bírálata 2009. május 22-én, Mindszentkállán lesz délelőtt, az eredményhirdetésre szintén Mindszentkállán, a Kultúrházban 2009. május 22-én délután kerül sor, ekkor kerülnek átadásra a díjak, az összes pályamű kiállításával egy időben.
A Kós Károly Egyesülés vállalja, hogy a pályázat eredményét és a legjobb pályaműveket az ?ORSZÁGÉPÍTŐ" folyóiratban bemutatja.
A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Az eredményhirdetés idejéről és helyszínéről a kiíró a Bíráló Bizottság tagjait és minden regisztrált résztvevőt értesít.
1.11 A pályaművek és az ötletpályázati eredmények felhasználása
A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, aki a tervezési program véglegesítése céljából további ellenszolgáltatás nélkül azokat felhasználhatja. A díjazott és megvételben részesült pályaművek szerzői - a végleges tervezési program elkészítéséhez - pályaművek beadásával a felhasználási engedélyt megadják.
2. RÉSZLETES PROGRAM
2.1 A helyszín adottságainak ismertetése
A tervezési terület Mindszentkálla külterületi részén helyezkedik el, a falu központjától a műemlék templom melletti úton közelíthető meg.
A Kopasz-hegy alatti kis fennsíkon található Kisfalud templom romja, innen indul a kőlépcső és a földes út a Kopasz-hegy tetejére.
A Kopasz-hegy 330 m magasan uralja a falut és a környező tájat, tetejére érve csodálatos panoráma tárul a kirándulók elé, innen jó időben az összes tanúhegy, a Balaton és a somogyi táj is látható.
A hegy tetején ?hólyagos" bazalt bánya működött, a bányát bezárták, rekultiválták.
A bányához egy utólag befalazott, ~120 m hosszú alagút is tartozott, amiben csillékkel szállították a követ a falu felé kiépített surrantóhoz.
2.2 Tervezési feladat részletes leírása, tervezési program
A felhagyott bányaterületet magában foglaló Mindszentkálla 053 hrsz. ingatlan természetvédelmi oltalom alatt áll, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője és természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A tervezés során - bármilyen elméleti, koncepcionális jellegű legyen is az - nem lehet figyelmen kívül hagyni a vonatkozó jogszabályokat, illetve a Mindszentkálla Község településrendezési tervében foglalt előírásokat. Ha a terv megvalósulásához pl. bármely előírás megváltoztatására lenne szükség, azt külön jelezni kell. A tervezés során megkerülhetetlen jogszabályok:
A 053 hrsz volt bányaterület a 2000. évi CXII. tv. (Btv., módosítva a 2008. évi LVII. tv. által) alábbi övezeteibe sorolt: Ö-1 ökológiai hálózat magterülete, T-3 világörökség várományos terület, részben Sz-1 felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, részben P-2 vízeróziónak kitett terület övezete.
Körben E-1 erdőterület övezi, valamint előtte T-1 tájképvédelmi övezet húzódik.
A tervezés során az OTrT (2003. évi XXVI. tv.) és a Btv előírásai együttesen, valamint a helyi településrendezési terv mértékadók. (Jelenleg nincs elfogadott településrendezési terv, elfogadás előtt álló tervről van tudomásunk - melyben a Btv 2008. évi változásai még nem szerepeltek.)
Természetvédelmi vonatkozásban: a Káli-medence 1984-től tájvédelmi körzetként, majd 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett természeti terület (31/1007. [IX. 23.] KTM rendelet). Az ingatlanhoz ÉNy felől a NP kezelt természeti övezete (gyepterület) csatlakozik, a DK-i és D-i oldalon tájképi szempontból kiemelkedő szőlőterület. A védettség természetvédelmi és tájképvédelmi vonatkozásban is alapvetően figyelembe veendő.
A tervezési programban a 053 hrsz ingatlanon természetvédelmi kezelés-bemutatás céljára létesített épület vehető figyelembe, az ingatlant beépítésre nem szánt területként tekintve. (Szállásférőhely nem létesíthető!) Az építésre, környezetalakításra és az infrastrukturális kiszolgálásra (beleértve a parkolás és közlekedés megoldását) várunk javaslatot, a csatlakozó természeti területek tájképi és élőhelyi háborítatlanságának maximális megőrzésével. Az épület esetében a Káli-medence történeti-táji hagyományait tiszteletben tartó és természetvédelmi szempontból vállalható megoldást keresünk - a történeti, hagyományos tájkép megőrzésével és a védett területek extenzív, természetkímélő hasznosításával, bemutatásával.
2.21 A tervezési terület közlekedési rendszere, a klasszicista templom melletti út kialakítása, alsó murvázott parkoló kiépítése (~ 2-3 busz, 10-15 szgk.), templomrom, szabadtéri rendezvénytér gyalogos megközelítése, a hegy tetején lévő bányatér gépkocsi (egy sávos, leállós, szilárd burkolatú út) és gyalogos megközelítése.
2.22 Romtemplom rekonstrukciója, szabadtéri rendezvénytér kialakítása, régészeti emlékek bemutatása, ideiglenes színpad, ill. pavilonok elhelyezhetősége.
2.23 Bányatér, parkolók kialakítása (busz 3 db, szgk. 20 db), burkolatok meghatározása, utcabútorok elhelyezése, ?Látogató központ" építészeti megfogalmazása, az alábbi funkciók, méretek figyelembe vételével:
Az épület egyik eleme sem nyúlhat a rekultivált bánya koronaszintje fölé.
2.24 A volt bánya alagút funkciójának meghatározása, integrálása a látogató központhoz, falu felé eső végén kilátó terasz építése, innen a hegytetőn lévő zászlótartó és lelátóhely megközelítése.
2.25 Javaslat a zöldfelület, növényzet megőrzésére, új növényzet ültetésére.
2.26 Hegytetőn a zászló megtartása.
2.3 A pályaművek munkarészei, formai, tartalmi követelmények
1.) A terület fő szerkezeti tagolása, közlekedési rendszer bemutatása M=1:1000
2.) Beépítési és környezetalakítási tervjavaslat M=1:500
3.) Látogatóközpont alaprajza, homlokzatai, metszetek M=1:250
4.) Romtemplom helyreállítási tervjavaslatai,
alaprajz, homlokzatok, metszetek M=1:250
5.) Látványtervek - a romtemplommal
- a látogató központtal
6.) Műszaki leírás
A pályaműveket 1 példányban kell benyújtani, mind papír, mind digitális formátumban.
Papírformátum: A2 kartonra kasírozva
Digitálisan: CD adathordozón (PDF vagy JPG publikálásra alkalmas formátumban)
A pályaműveket tartalmazó csomagon, a terveken, munkarészeken névaláírás, jelige, a szerzőkre utaló embléma, jel nem lehet.
A titkossági szabályt megszegő pályamű kizárásra kerül.
A pályázó adatait a pályázati anyaghoz adott lezárt ?BORITÉKBAN" kell elhelyezni.
2.4 Bírálati szempontok
- koncepcionális elrendezés
- a terület több funkciójú együttesének kapcsolatrendszere, működtetése
- a terület gazdasági kiszolgálása
- az épített és természeti környezet turisztikai kihasználása
- tájba illeszkedés, környezetvédelmi értékek védelme, hangsúlyozása
- gazdaságosság, ütemezhetőség, organizálhatóság