Gelléri Péter és Molnár Judit háza

Tervező: Ertsey Attila
Írta: Gutowski Robert

Az egyetemi tanár-pszichológus házaspár társasházi lakásból költözött a nagy anyagi értéket nem képviselő háromosztatú rozoga parasztházba, a későbbi bővítés szándékával. Elsősorban a kert hangulata ragadta meg őket, mely a főút közelsége ellenére szinte teljesen csöndes. Több tervváltozat is készült, ahogy az anyagi korlátok változtak, míg végül az egyszerűbb megoldás mellett döntöttek: a régi házat felújítják és egy új nappali résszel kibővítik, teljes tetőtérbeépítéssel, felvállalva ezzel a régi ház bővítéséből adódó alaprajzi problémákat.
Az építés megkezdésével lebontották a tetőszerkezetet, majd a borított gerendás fafödémet (nem várt fejlemény), végül csak az ablakok nélküli, szigeteletlen, sárral tapasztott vegyes falazatok maradtak, melyeket már semmi értelme nem volt megtartani.
A történetben itt jön a szépség, ugyanis nem egy teljesen új épület mellett döntöttek (barbarizmus), hanem visszaépítették a régi házat (szigeteléssel, Ytongból), megtartva az ebből adódó kompromisszumokat. A reinkarnálódás anyagokban is megtörtént: az elbontott téglák és kövek részben beépültek az új épületbe. Két kidobásra érett ablak is helyet talált magának, egyikük a konyha falába süllyesztve ma kredencként szolgál.
Az irracionális történet eredménye az az otthonosság és hangulat, amelyet mi is megtapasztaltunk ottjártunkkor:
kert, tégla, vackok és zugok.

Szubjektív beszámoló a Budakeszi,
Napsugár köz 4. alatt álló MOLONTAY-ház tervezési munkáiról

Írta: Erhardt Gábor

Előzmények

1999 decemberében kaptam a kérdést, hogy van-e kedvem, egy családi ház engedélyezési tervét megrajzolni Makovecz Imrének. Bár a Sároséknál voltam vándor, elvállaltam a munkát, úgy tűnt sikerült a Lacival is megbeszélni.

Munka

A dolog persze komolyabb volt, mint ahogy először gondoltam. Gyakorlatilag egy vázlattervet kaptam a mestertől és onnantól fogva a ház a gondjaimra volt bízva. A terveket szinte teljesen egyedül készítettem el, a mester a kiviteli tervek befejezéséig talán ha háromszor nézett rá a házra. Rendben találta.
Az építtető, Molontay Gábor fogtechnikus és a kivitelező, Bukovszky Zoltán, szintén fogtechnikus kezdeti jó baráti viszonyát (évfolyamtársak voltak az egyetemen) enyhén megviselte, megviseli az építkezés, ami bár halad, de korántsem a megfelelő tempóban.
Nekem eddig sikerült jó kapcsolatban maradni a mesterrel, az építtetővel és a kivitelezővel is, ami remélhetőleg annak (is) köszönhető, hogy a tervekben nem volt nagyobb hiba.

Tanulságok

Egy Makovecz-ház feldolgozása korántsem egyszerű dolog, esti unaloműzőnek semmiképpen sem alkalmas, még ha az ember szerencsés is és egy viszonylag egyszerű házzal hozza össze a sors. Nem árt ha van valaki a közelben, aki rendelkezik némi ismerettel a mester házairól és akivel konzultálni lehet. Nekem ilyen sajnos nem volt.
Az alábbi dolgokra a kezdetektől nagyon kell figyelni: a ház és a terepviszonyok között fennálló esetleges ellentmondások, a cserépfedésű tető esetleges ívsugara, az íves záródású ablakok szerkesztése és elhelyezése különös tekintettel a nyithatóságra (elvileg a fal belső síkjához közel kell rakni az ablakot, de hát ki tenne ilyet(?)). Én leginkább ez utóbbit rontottam el.

Konklúzió

Az épület rajzolása igen jelentős hatással volt építészeti gondolkodásomra, már amennyiben igen sok kérdést vetett fel bennem. Ez az épület talán hozzásegített ahhoz, hogy fel tudjam fedezni a rendet a Makovecz tervezte házakban. Úgy érzem, ebben a házban rend van, ami számomra fontos, minden épületnél. Itt szembesülhettem először azzal, hogy mit tesz az ember akkor, amikor valamit így vagy úgy lerajzol. Minden határozott formát kell kapjon, akármit is rajzoltam le. Az eredménnyel nem vagyok a legmesszebbmenőkig elégedett, de ez a munka jelentős állomása eddigi pályafutásomnak.

Épületlátogatás Budakeszin 2001 április

Írta: Gyurkó Ádám

Az Ernst Neufert által szerkesztett Építés- és tervezéstan ( Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 1999) c. könyvben a ház és forma mint a kor és az életmód tükre tárgyszó alatt lehet olvasni a következőket:

A középkorban az ablak nélküli házakban az ellenség és hideg ellen véd; falak alapterülete azonos volt a szobák alapterületével.

Ezzel szemben napjainkban, a ház, vékony teherhordó acéloszlopokkal ezektől független vékony, nem teherhordó válasz- és külső falakkal építhető, amelynek illesztése, a legjobb hő, és hangszigetelést szavatolja. Mellette egy Mies van der Rohe által tervezett családi ház alaprajza.

Világos, nem?

A könyv által sugallt, bár ki nem mondott, fejlődés egyszerű és világos, az emberi építés nyílegyenesen halad előre útján.

Vagy mégsem?

A Makovecz által Budakeszire tervezett ház falai vastagok, ablakai - bár nem kicsik - nem törekszenek az átláthatóságra. A ház oszlopai alul vastagok és felül vékonyabbak. Mint a mellettük álló fenyőfák, melyeket a ház falai tisztelettudóan kerülgetnek. A kicsi telekhez mérten nagy belső alapterületű ház az utca felől nem kelti robusztus épület benyomását. Kilátótornya, amely a tiszta funkcionalizmus szempontjából szintén szokatlan módon, csak a kilátást szolgálja, egyenlő magasságban van a környező fák csúcsával, nem nő föléjük. A ház belülről tágas.
Galériája - amelyről az épület fedélszékének ereszkedő, belső burkolatát láthatjuk - a vele közös légterű nappalival összefüggve, mintha a környező lejtő élményét hozná a ház belsejébe.
De itt vannak bent a környező fenyők is a faburkolatokkal vagy a terasz göcsörtös vastag oszlopaival szimbolizálva.

Remélem olyan világban fogunk élni, ahol a Makovecz háza lesz a bemutatott példa a ház és forma, mint a kor és az életmód tükre tárgyszónál a jelenkorra.
Remélem hamarosan megírják ezt a könyvet.

Somos ház

Tervező: Krizsán András
Írta: Gutowski Robert

Tehetős megrendelő hölgy tért be Makovecz Imréhez, tervezési megbízással.
Imre bácsi a feladatot a vándoridejét töltő Andrásnak adta. A hölgy kastélyszerű épületet szeretett volna, melyhez adottság volt egy meglévő épület. A ház középpontját az "U" alakú tömegben elhelyezkedő kör alakú nappali alkotja, mely forgásba hozza az alaprajzot, sodrása több helyen megjelenik.
A házba sajnos nem jutottunk be, de azt kívülről is érzékelhető volt, hogy a megbízó újbarokk ízlésvilága (a tervtől egyre jobban elszakadva) kiteljesedni látszik.

Budakeszi református temploma

Tervező: Basa Péter
Írta: Gutowski Robert

Basa Péter személyében kedves és közvetlen embert ismertünk meg. Örült az érdeklődésünknek, beszélt a templommal kapcsolatos gondolatairól (funkcionális kialakítás, betonfal és faszerkezet, fény, torony, hagyományok és modernizmus), a telepítés nehézségeiről, a szigorú szerkesztésmód következetes használatáról (torony fa pillérei és acél-rögzítés, karzat fa szerkezete), a kivitelezőkkel kialakított jó kapcsolatról, és egy-két dolgot arról is elárult, hogy mit csinálna másképp (főút felöli homlokzat).

Basa ház

Tervező: Basa Péter
Írta: Gutowski Robert

Szimpatikus volt, hogy saját házukat hasonló modorban és hangulatban tervezte, mint a templomot, vagyis a modernista gondolkodást nem mások számára tartogatja (ezáltal "profi" színekben tündökölve), hanem családjának életét is hasonló falak közé gondolja elhelyezni. A ház egyébként nem annyira feszes és szigorú, inkább barátságos, színeivel és egyszerűségével melegséget sugároz.

Pap Zoltán és Kelemen Olga háza

Tervező: Salamin Ferenc
Munkatárs: Zsuffa Zsolt
Írta: Krieger Orsolya

A középkorú házaspár mikor megvette ezt a telket, még nem gondolt az épület áttervezésére, de később, folyóiratokat böngészve rátaláltak arra az építészre, akiről úgy gondolták, kedves és jól használható házat tudna faragni ebből a kellemesnek aligha nevezhető, nyeregtetős, kétszintes épületből.
A meglévő házat, mintegy ölelő kar fogja át az újonnan tervezett épületrész. A központi szerepet betöltő nappali és konyha került az újonnan épült szárnyba, míg a háló- vendég- és fürdőszoba finoman visszahúzódva a régi részben kapott helyet. A funkciók elkülönülése kívülről szemlélve is jól látható :
(látszó tégla és kőburkolat uralkodik az épület központjában, mozgalmas térkialakítással, amit nyugodtság, lecsendesülő formavilág követ, amint az intim zónába érünk). Jelentős szerepet kapott az épület mellett a közvetlen kertkapcsolat. Ennek a kellemes terasznak az előnyeit élveztük egy rövid időre mi is, mikor elcsigázva az egésznapos gyaloglástól, a házigazdák meghívtak minket egy pohár borra és egy kis beszélgetésre.
Jól látszott, hogy a megrendelő és az építész között igazi barátság szövődött a munka során, és ez az egyetértés érezhető a házon is.

Budakeszi Kásler-ház

Tervező: Dévényi Sándor
Munkatársak: Kovács Gábor (volt vándor - eng. terv.)
Halas Iván (volt vándor - kiv. terv.)
Csizmadia Mihály (kiv. terv)
Tervezés éve: 1993
Írta: Ferencz Attila

A megrendelő, Dr Kásler Miklós onkológus professzor egy gyönyörű panorámával rendelkező, 30%-ot meghaladó meredekségű, az átlagosnál jóval nagyobb telket vásárolt a Budakeszit övező hegyoldalban. Az errefelé gombamód szaporodó, ostobán hivalkodó, tüzép-barokk kiskastélyok sorából kilépve, az alapvetően jó ízlésű professzor úr egyedi, nem túl nagy, ugyanakkor impozáns megjelenésű családi házat akart magának építeni.

A telek északi tájolású és nagyon meredek, ezt ellensúlyozandó káprázatos kilátást nyújt a völgyben meghúzódó településre, és a környező hegyoldalakra. Emiatt épült a ház a telek déli, felső részére. Az épületet nagy, terméskő burkolatú támfalakkal erősített teraszok fogják közre, így a nappaliból és a hálószobákból is ki lehet lépni a szabadba, anélkül, hogy legurulnánk a hegyoldalról. A nappali és a terasz zseniális tájolásából és kialakításából adódóan reggeltől a kora délutáni órákig besüt a nap a ház szívébe.
Az étkező és a konyha kör alakú blokkjai beúsznak a nappali kissé rendhagyó geometriájú terébe. Az épület utca felőli homlokzatának egyik karakteresen meghatározó eleme az étkező és a fölötte lévő tetőtérből megközelíthető kilátó, torony-szerű kialakítása.
A tetőtér későbbi esetleges beépítését kérte a megrendelő, emiatt a nappali kivételével minden tér fölé monolit vasbeton födém készült. A nappali felső lehatárolását a belmagasságot csökkentendő, ötletes szerkesztésű, íves, fa álmennyezettel tervezték, de szerkezetkész állapotban a megrendelő úgy döntött, hogy neki az úgy jobban tetszik, az álmennyezet nem készült el.
A professzor úr mozgáskorlátozott, emiatt kérte, hogy a garázs a ház alatt legyen, és innen közvetlenül belső lépcsőn föl lehessen jutni a nappali szintjére. A ház a domboldalon van, emiatt valóságos szerpentin vezet föl a kaputól a garázsig, amit sajnos nem gyümölcsfák, hanem kissé tájidegen tuják és egyéb hasonló növény szegélyez.
A ház építésekor a Mester rengeteg alkalommal volt kint művezetni - ennyit, ilyen messzire, családi házhoz saját bevallása szerint még nem járt - ennek ellenére a professzor úr saját művészi indíttatásától lépten-nyomon apró változtatásokat eszközölt. Hosszas, kisebb-nagyobb csatározások eredményeképpen megszületett a ház, mely nem egészen olyan lett mint amilyet a Mester álmodott, és valószínűleg a megrendelő is egy pár dolgot máshogy szeretett volna, de mindezek ellenére egy letagadhatatlanul Dévényi-ház nőtt ki a budakeszi hegyoldalban.