Koncepció:

Egy korábbi híd tervem továbbfejlesztését tűztem ki célul. Ötletemben elrugaszkodtam a gyakran alkalmazott feszítő- és függesztő-műves szerkezet kialakításától. Elképzelésem egy olyan önhordó gyalogos fahíd kialakítása volt, ami a lehető legkevesebb elemszámból alkot egy egységet és az a végtelenségig sorolható megfelelő távolságban elhelyezett pillérek felhasználásával. Gyűjtéseim során tapasztaltam meg a csomópontok egyediségét és a funkciójuk által meghatározott (nyers, letisztult) formai kialakításuk szépségét. A gyalogoshíd fő összetevője is egy acélcső gyűrűre elhelyezett fém öntvény-csomópontok sora a fa kötőgerendák becsatlakozásának mennyiségében.

A pillér kialakítása parabola ívű, egy láb két darab egymásra támaszkodó, fa rétegelt ragasztott tartó, ami egy beton fogadószerkezetre támaszkodik. Ezen pillérek gerincén végigfutó vaslemezhez csatlakoztatott acélsodronnyal van belógatva a hídszerkezet. Hasonló kialakítással van elhelyezve a járófelület is, ami az egyes csomópontokhoz van rögzítve. Sodronyra szükség volt a fa gerendákkal határolt négyzetek vízszintesen elhelyezkedő átlóiban is a statikai számítások alapján, húzó erő felvételére. A szerkezet az ?Axis 7" nevű programmal modellezve és méretezve lett. A műtárgy ezen méretű szerkezete 25 méteres támaszközt tud biztonságosan áthidalni. Mivel ez a munka egy kísérleti terv így pontosabb számításokkal finomítani lehet az anyag felhasználás arányain, viszont egy erős tulajdonsága, hogy a sérült fa elemek darabonkénti javítását bontás nélkül is el lehet végezni. A szerkezet statikailag alkalmasnak tűnik akár függőleges pozícióra, toronynak is. Érdemes lenne tovább fejleszteni a koncepciót, mert egy nagyobb léptékben, akár pontmegfogásos üvegburkolattal elképzelhető lehetne grandiózus beruházások látványos elemeként.

Helyszín ismertetése:

 A műtárgy rendhagyó kialakítása erősen befolyásolja a létesítésének helyszínét. Kevés olyan meglévő épített környezet van, ahol el tudnám képzelni ezt a metabolikus szerkezetet, viszont mára már sok példa bizonyítja, hogy tud működni, mint pl. Shigeru Ban, Paper tower munkája vagy a Millenáris parkban elhelyezett hiperboloid stb.

Helyszínnek Kőszeg városán átfolyó Gyöngyöspatak egy szakaszát választottam, ahol a közelben nincs épület elhelyezve és egyenlőre növényzetileg és térkialakításban emberi kéz által kevésbé érintett környezet, viszont a jelenlegi rendezési terv megvalósulása esetén egy kerékpárút és nagyszabású térrendezés fog végbe menni. A hidak száma kevés, mert a patak a kertvárost határolja el a belvárostól így az átmenő forgalom magas és a jelenleg létező hidakhoz egyes területekről csak nagy kerülővel tudnak eljutni a lakosok. A híd megkönnyítené a kerékpárosoknak elérni a város déli területeit (vasútállomás, főútvonal) és elősegítené, hogy a biciklisek ne a veszélyesebb személyautó forgalmú utakon közlekedjenek. Természetesen ezek az érvek a gyalogosokra is egyaránt vonatkoznak. A műtárgy két partján park található dél felé haladva egy szövetgyár zárja a patak menti továbbhaladást. Észak felé haladva balra egy malom műemlék épülete jelenik meg jobbra a Gyöngyös patak túloldalán kertvárosi övezet után egy egészségügyi intézmény majd egy uszoda hármas tömbje követi egymást. A műtárgy elhelyezését úgy oldottam meg, hogy a már létező épületekkel és épített terekkel való viszonyát minimálisan változtassa meg viszont a feltűnő szerkezet már messziről érdeklődővé teheti az arra járókat.