A tervezési munkát megrendelő középkorú házaspár egy üzleti lapkiadót és egyben üzleti oktatással foglalkozó céget működtet. Utóbbi keretében cégek vezetőinek illetve munkatársainak tartanak kiscsoportos oktatásokat üzleti tudományokból. A budajenői Fő utcában található parasztporta megvásárlásában három szempont játszott szerepet. Egyrészt a kiscsoportos tanfolyamaiknak kerestek egy előadóterem kialakítására alkalmas helyet, másrészt egy hétvégi házat is szerettek volna, harmadrészt pedig amikor meglátták a dombra felkúszó telket és az azon található romos borházat, azonnal beleszerettek.

A területen egy húszas évek végén téglából és kőből épült parasztház állt, melyhez keletről egy gazdasági épületrész csatlakozott. A szintén a porta részét képező borház a déli telekhatárhoz simulva állt. Ez a kis épület képezte végül vándordiplomám tárgyát. A hajdanvolt feldolgozótér vályogfallal készült, kő lábazattal. Az épület a megvásárláskor romos állapotú volt, tetőszerkezete, födéme hiányzott, falai 1,80 m magasan állnak csupán. A budajenői Fő utcában korábban a falu módos sváb családjai éltek. A második világháború után minden németajkút szinte kivétel nélkül kitelepítettek az utcából, és helyettük Ditró erdélyi településről érkeztek székelyek. Így kerültek erdélyi lakók ebbe a házba is. A telken található présházat a háború után minden bizonnyal nem használták eredeti funkciója szerint. Az eredeti állapotról egy 1957-ből származó fotó adott némi információt.

Első találkozásunkkor még nem volt egyértelmű, hogy több éves megbízói-tervezői kapcsolat első állomásával állunk szemben. Aránylag egyértelmű tervezési programot adtak, a borházban szerettek volna egy olyan reprezentatív teret kialakítani, ahol ügyfeleiket fogadhatják, valamint előadásaikat megtarthatják. Az első vázlatterveket kisebb módosításokkal elfogadták, a másodikkal teljes egészében egyetértettek. Az engedélyezési folyamatot lassította és hátráltatta, hogy a telken elhelyezkedő borház a földhivatali térképen nem szerepelt, és az érvényben lévő rendezési terv szerint azon a helyen nem lehet építkezést folytatni. A rendezési terv helyi értékvédelemmel kapcsolatos rendelkezései nem tértek ki egyértelműen a mi esetünkre. Az illetés építési hatóság előadója mereven elzárkózott a borház felújításának gondolatától, az Ő jogértelmezése szerint a rommal semmit nem lehet kezdeni, sem lebontani, sem felújítani, mivel építési helyen kívül esik, ahol építési tevékenység nem végezhető. Ekkor a főépítésztől kértük a helyi rendelet értékvédelemmel foglalkozó részének értelmezését. Az Ő állásfoglalása alapján a présház felújítására engedélyezhetővé vált.

Az építési engedélyezési tervek 2005 márciusában kerültek beadásra, a kivitelezés ez év nyarán kezdődött, és jelentős csúszások után várhatóan idei év végére fejeződik be teljesen. A tervezéssel kapcsolatos mindenféle munkát, megrendelőkkel való konzultációt és ügyintézést a kezdetektől fogva egyedül végeztem. A terveket építészeti szempontból a vázlattervi stádiumban Makovecz Imrével konzultáltam, a jogi és építési eljárásbeli problémák megoldásában Szente-Vargáné Gerencsér Judit segített.