Bejelentkezés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A KÓS KÁROLY ALAPÍTVÁNY köszönetet mond mindazoknak, akik 2014-ben személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatták.
Az Alapítvány számlájára ebből a forrásból 2015-ben beérkezett 146.705,- forintot a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának működtetésére fordítottuk.
Kérjük, hogy 2016-ban is támogassák idei adójukból Alapítványunk célkitűzésit.

Adószámunk: 19193580-2-41

Kelenföldi hőerőmű

Jelenlegi hely

Budapesti séták 1. - Vezette: Gerle János

Csoportképek:

A hőerőmű:

Ujj Mészáros Krisztina: A Kelenföldi Hőerőmű

A fővárosban a rendszeres áramszolgáltatás 1893-ban indult meg. Két magánvállalat termelte és szállította az áramot. A villamosenergia-fogyasztók száma rohamosan nőtt, ezért a fővárosi közgyűlés 1912-ben határozatot hozott, hogy a főváros a szükséges villamos energiát saját, önálló áramfejlesztő telep segítségével fogja biztosítani.
1914júliusában helyezték üzembe a két óriási gőzturbinával és négy monumentális kazánnal működő erőművet, melynek építészeti kialakítása Reichl Kálmán műegyetemi tanár munkája.

A jellegzetes toronyépület 1926-ban épült. Feljáratul szolgált a kazánházat kiegészítő léghevítő házhoz, üzemi víztartót tartalmazott, és sötétedéstől kétméteres, kivilágított órájával mutatta az időt.

A torony és a két évvel később megépült harmincezer voltos kapcsolóház 8ierbauer (Borbíró) Virgil építész munkája, aki a két háború közötti korszak egyik meghatározó szellemiségű építésze volt. Agilis újító, építészeti kritikus, író, termékeny építőművész, aki kedvelte a modern anyagokat, szerkezeteket, és a kendőzetlen építészeti megjelenést tartotta követendőnek.

Fullánkos nyelvű cikkben írt kritikát a már ismertetett Szentendrei úti kapcsolóház antik templomot idéző megjelenéséről, megszégyenítve a híres építészpárost, akik ezek után szakmai életrajzukból egyszerűen kihagyták ezt az épületet.
A kelenföldi erőműtelep Bierbauer Virgil által tervezett kapcsolóháza vasbeton vázas épület, téglafalazata csak kitöltő, térelválasztó szerepet játszik A szép textúrájú téglafalazás a hatalmas Felületeknek kellemes fényárnyék játékot ad. Az elektromos berendezések jelenbeli korszerűsítése előbb utóbb a kapcsolóház megszüntetéséhez vezethet, mint a Markó utcai és a többi trafóház esetében.

(Az ebből a korból származó villamos erőművek gépházak, transzformátor- és kapcsolóházak között meglepően sok klasszikus építészeti elemeket hordozó épületet találunk. Bizonyos, hogy az antikizáló formák kiválasztásának és alkalmazásának elsősorban gyakorlati oka volt: a nagyméretű gépek elhelyezéséhez szükséges belmagasság, a Főhomlokzaton a technológia által megkövetelt elrendezésben megjelenő ablakok, nyílások, szellőzők oszloprenddel eltakarhatók voltak.

A szellőzőkürtőket gyakran toronyszerűen képezték ki. A funkcionális kötöttségek építészetileg elfogadható megoldása mellett azonban valószínűleg a klasszicizáló stílus volt alkalmas nemcsak építészeti, hanem műszaki "ideológiák" megtestesítésére is. A technikai fejlődés bűvkörében élő társadalom az erőművekben nemcsak a lassanként nélkülözhetetlen energiagyártást, hanem az erő és a technika fejlődésének templomát is tisztelte.)
Aki vonzalmat érez a technikai fejlődés iránt, annak feltétlenül ajánlható a kelenföldi erőmű meglátogatása. Az erőmű kazánházának lenyűgöző látványa megéri a látogatás megszervezésével járó fáradságot.

 
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Kós Károly Egyesülés, 2007-2013 | Az oldalt karbantartja: eMeLA