|
Kelenföldi hőerőműJelenlegi helyBudapesti séták 1. - Vezette: Gerle JánosCsoportképek:A hőerőmű:Ujj Mészáros Krisztina: A Kelenföldi HőerőműA fővárosban a rendszeres áramszolgáltatás 1893-ban indult meg. Két magánvállalat termelte és szállította az áramot. A villamosenergia-fogyasztók száma rohamosan nőtt, ezért a fővárosi közgyűlés 1912-ben határozatot hozott, hogy a főváros a szükséges villamos energiát saját, önálló áramfejlesztő telep segítségével fogja biztosítani. A jellegzetes toronyépület 1926-ban épült. Feljáratul szolgált a kazánházat kiegészítő léghevítő házhoz, üzemi víztartót tartalmazott, és sötétedéstől kétméteres, kivilágított órájával mutatta az időt. A torony és a két évvel később megépült harmincezer voltos kapcsolóház 8ierbauer (Borbíró) Virgil építész munkája, aki a két háború közötti korszak egyik meghatározó szellemiségű építésze volt. Agilis újító, építészeti kritikus, író, termékeny építőművész, aki kedvelte a modern anyagokat, szerkezeteket, és a kendőzetlen építészeti megjelenést tartotta követendőnek. Fullánkos nyelvű cikkben írt kritikát a már ismertetett Szentendrei úti kapcsolóház antik templomot idéző megjelenéséről, megszégyenítve a híres építészpárost, akik ezek után szakmai életrajzukból egyszerűen kihagyták ezt az épületet. (Az ebből a korból származó villamos erőművek gépházak, transzformátor- és kapcsolóházak között meglepően sok klasszikus építészeti elemeket hordozó épületet találunk. Bizonyos, hogy az antikizáló formák kiválasztásának és alkalmazásának elsősorban gyakorlati oka volt: a nagyméretű gépek elhelyezéséhez szükséges belmagasság, a Főhomlokzaton a technológia által megkövetelt elrendezésben megjelenő ablakok, nyílások, szellőzők oszloprenddel eltakarhatók voltak. A szellőzőkürtőket gyakran toronyszerűen képezték ki. A funkcionális kötöttségek építészetileg elfogadható megoldása mellett azonban valószínűleg a klasszicizáló stílus volt alkalmas nemcsak építészeti, hanem műszaki "ideológiák" megtestesítésére is. A technikai fejlődés bűvkörében élő társadalom az erőművekben nemcsak a lassanként nélkülözhetetlen energiagyártást, hanem az erő és a technika fejlődésének templomát is tisztelte.) |
|
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Kós Károly Egyesülés, 2007-2013 | Az oldalt karbantartja: eMeLA |