|
Zelnik József előadásaJelenlegi helyHórusz zöld szemeFotók az előadásról:Erhardt Gábor szubjektív beszámolója
Nem tudom mire vártam a számomra kizárólag az Ökotáj című kíváló folyóirat meghatározó alakjaként ismert Zelnik József előadásától, az azonban biztos, hogy már az első percek minden előzetes várakozásomtól eltérően alakultak. A számunkra hozott néhány palack saját termelésű, kiváló tokaji furmintja, valamint az alkoholistára való feliratkozásra történő felszólítása nem egy nagy tudású szellemi emberre vallott...első látásra. Hát mi is eszerint cselekedtünk és az este során olyan, nem feltétlenül szavakba önthető tudásra tettünk szert, ami hitem szerint szükséges a teljes élethez. A tisztánlátás fogalmának megértése, amit jó esetben annak gyakorlása követhet. Zelnik József látszólag szerte futó gondolatait hallgatva az az érzésem támadt, hogy a szavak és jelentések furcsa béklyóiban élünk és ötezer év szellemi tudásának birtokában kell legyünk ahhoz, hogy szabadon szárnyalhassanak gondolataink és teremteni tudjuk, úgy ahogy teremteni érdemes. Mondjuk egy jó bort Tokaj-Hegyalján. (Mint, kiderült előadónk Villányban is teremtett egy nem kevésbé jó bort.) Már a bor szó származása is magában rejt egy óriási kultúrhistóriai vakvágányt. Az általánosnak elfogadott alapszó a latin vinum (és annak héber, illetve görög megfelelői) valójában nem a tiszta bort, hanem a vízzel higított bort, a mindennapok testi szükségleteket kielégítő italát jelöli. A tiszta bor ivását az ókor fejlett kultúrái barbár, szkíta szokásnak tartották és lenézték. Kivéve az egyiptomiakat, akiknek legfőbb isteneik, korabeli feliratok tanúsága szerint éltek a tiszta bor ivásának szokásával. Hórusz Zöld Szemének hívták, ami az egyiptomi mitológiában gyakorlatilag egyet jelent az istenek és az emberek közötti kommunikációval. Azaz egyfelől a bor által isteni tudást szerezhetünk, másfelől fogyasztása által magunk is egy kicsit istenivé válhatunk. A legfontosabb Hóruszhoz kötődő liturgia keretében a bor isteni vérré válik. Ez megerősíti bennünk a hitet, hogy a kereszténység nem előzmény nélküli és újabb mély benyomást kapunk a múlt kútjának mélységes mélysége felől. A továbbiakban folytatva a szellemtörténeti kalandozást előadónk vezetésével a templomosoktól a szabadkőműveseken és a reformáción át napjaink világpolitikájának szereplőiig jutottunk, megismerve a történelem rejtett, vagy kevésbé rejtett mozgatórugóit. Illetve a különbséget a vinum és a merum (a színbor) között. Ez a forrás Istentől való, megmagyarázhatatlan létezése felett az embernek csak látszólagos uralma van. A világban mindig ott van a Gonosz, a Siralomvölgy azonban "csupán" a Kánaán kapuja (emlékezzünk a két ember által hordozott, hosszú botra kötözött szőlőfürt bibliai ábrázolására). |
|
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Kós Károly Egyesülés, 2007-2013 | Az oldalt karbantartja: eMeLA |