Bejelentkezés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A KÓS KÁROLY ALAPÍTVÁNY köszönetet mond mindazoknak, akik 2014-ben személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatták.
Az Alapítvány számlájára ebből a forrásból 2015-ben beérkezett 146.705,- forintot a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának működtetésére fordítottuk.
Kérjük, hogy 2016-ban is támogassák idei adójukból Alapítványunk célkitűzésit.

Adószámunk: 19193580-2-41

Nomád építészet

Jelenlegi hely

Tóthfalusi Gábor és Hegedűs Alice írása

 

Vándorprogramként Tóthfalusi Gábor és Hegedűs Alice vándorépítészek a nomád építészet rejtelmes világába egy kis betekintést és rálátást nyújtottak, melyet legjobb tudásuk szerint próbáltak kollegáiknak egy röpke 1,5 - 2 óra alatt bemutatni.

Számunkra a legnagyobb problémát az előadás struktúrájának megfogalmazása és rendszerezése jelentette. Ezért sok gondolkodás és beszélgetés után kedves mesterünkhöz, Turi Attilához fordultunk, aki nagy ismerője a nomád építészetnek és kultúrának. A beszélgetés végén kezdtünk rájönni, hogy a téma sokkal tágabb mintsem az első pillanatban gondoltuk volna. Előadásunkat lehet úgy is értelmezni, mint szedentár életforma ellentétét ahol a törzs vándorol a megélhetési lehetőségek után (víz, állatok eledel, kereskedelem). Egy másik lehetséges megközelités az összes ősi kultúrát magába foglaló rendszerezés, melybe bele érthető úgy a nomád, mint a vernakuláris építészet és ennek kihatása a napjainkra (lásd hippi mozgalom). Az egész előadást két külön álló módon lehet rendszerezni. Az első egy didaktikus feltérképezése a volt, jelen és esetleg a jövő nomád építészetének. A második egy szerkezeti elemezés a nomád építészet formai struktúrájának maghatározására. Választásunk egy interaktív beszélgetés köré szerveződött. Az első részben Tóthfalusi Gábor vándorépítész behatolt a tradicionális (afrikai, amerikai, ázsiai) törzsek nomád építészeti és kulturális világába. Első fázisban próbáltunk rájönni a hogyan, miért és mikor kérdéseire.

A mikorra vezethető szállak visszaküldenek egészen a bibliai időkig (lásd tabernákulum- szent sátor és a mai zemmour törzs által készített sátor), mások a mapaliát vélik felfedezni a nomád építészet archetípusának.

A hogyan kérdésre a válasz a legnehezebb mivel egy törzsön belül is változhat az építési és szerkezeti rendszer (feszített vagy vázszerkezeti rendszer).
Külön fejezetben kitértünk a nomád közösségek szállítási lehetőségeire és alkalmatosságaira is. A szállítási eszköz (legyen az, teve, szamár) maximálisan befolyásolta a nomád építészet fejlődését.

Egy másik fontos érintett pont a nők szerepe a nomád architektúrában. Érdemes megjegyezni azt a tényt, hogy a nomád házat nők építik, ezt a nő az anyjától kapja nászajándékként.
A sátor egy végleges alkotás melynek nincs végleges helye. Az állandóságot a folytonos összeszerelés/ szétszedést adja. A nomád ház egy zárt tér. A nomád ember egy változatlan belső térben létezik egy változó külsőben. Olyan, mint egy anyai méhben levő csecsemő. Nagyon fontos a szállítás és az építés technológiája közötti kapcsolat. A sátor részei (egyes törzseknél) átváltoznak egy kengyelé melyben a gyerekek, és asszonyok utazhatnak.
A sátor hasonló egy emberi testhez az emberi test is egy felfújható izomzatból áll mely rá van húzva egy vázra (csontozat). Fontos az egyensúly az erők között.

Utolsó pontként, a miértben a szertartás, a nomád építészetet és kultúrát, mint szertartást próbáltuk értelmezni, ebben a nomád sátor szakrális térként kezelhető és értelmezhető.

 

A fent említett három tényező bemutatása után a kortárs, vernakuláris építészet remekeit próbáltuk megfejteni és megérteni. Erre a feladatra Hegedűs Alice vállalkozott. Így az urbanizmus elől a természet oltalmába menekülő hippi közösségek saját kezűleg épített hajlékai lettek bemutatva. Említésre került itt az első amerikai hippi közösség a Drop City, akik új anyagok felhasználásával kísérleteztek, a nap energiáját felhasználva kis "univerzumokat" építve maguknak a forradalom és a szerelem nevében, a hasonló elveken alapuló Santa Cruz Mountain Experimental High School, az Ananda és a Red Rockers közösségek.
Érdekesek az egyéni próbálkozások is, azok az emberek, akik a remete életet választották, messze a város zajától, mint:
- az arisztokrata Doug Maslen aki, rajzolás helyett, megálmodta hajlékát,
- a Los Angelesben élő John Hardcastle aki, hulladék anyagok felhasználásával épített 10 hajlékot közel a tengerhez, majd olcsón kiadta azokat,
- Dr. Tinkerpaw ki 1928-ban állt neki építeni saját házát természetes anyagok mellet minden olyan hulladék felhasználásával, amit mások kidobtak.
- Leon Henryt, aki tudományosan darabolta és maximálisan felhasználta a fát, ezt a tökéletes szerkezetet, ezáltal újabb tökéletes szerkezetet hozva létre,
- Bill Copethwaite aki modern jurtát épít olcsón, az ősi formákat modern ismeretekkel vegyítve,
- Hugh Brown és Jim Talbot akik a Vietnami besorolás helyett menekültek a természet lágy ölébe és egy csekély 5 szintes faházat biggyesztettek a fa koronája közé.

Megjegyezhetjük, mint záró gondolat, hogy a nomád és a vernakuláris építészetben fontos az egyén/ törzs kapcsolata a természettel, egy tökéletes szimbiózisról beszélhetünk az ember, természet és az állat kapcsolatáról. A tradicionális nomád és kortárs vernakuláris kultúráknál mindenek felett fontos az egyén/ törzs szabadsága.

 
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Kós Károly Egyesülés, 2007-2013 | Az oldalt karbantartja: eMeLA