Bejelentkezés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A KÓS KÁROLY ALAPÍTVÁNY köszönetet mond mindazoknak, akik 2014-ben személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatták.
Az Alapítvány számlájára ebből a forrásból 2015-ben beérkezett 146.705,- forintot a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának működtetésére fordítottuk.
Kérjük, hogy 2016-ban is támogassák idei adójukból Alapítványunk célkitűzésit.

Adószámunk: 19193580-2-41

2010 - Krakkó

Jelenlegi hely

Ott, akkor, Krakkóban

Krakkói vándorkirándulás 2010

2010 október 22.-én, péntek hajnalban elindult a vándorság az idei közös kirándulására, amely ezúttal Dénes Albert segítségével Lengyelország második fővárosába Krakkóba lett megszervezve. Az indulás zökkenőmentes - bár kissé már hűvös, a megérkezés pedig az út közbeni építészeti csemegékkel vegyítve kellemes és szívet-melengető - így kell átmelegedni és feltöltődni egy viszonylag hosszú, hideg úton, tele szebbnél szebb völgyekkel, falvakkal, lombját hullató Tátrával és rejtett építészeti örökségeivel. Konkrétabban, megálltunk Besztercebányán (Banská Bystrica), ahol tettünk egy sétát a város felújított főterén. Innen egy Rózsahegy (Ruzomberok) nevű vidéki kisváros felé vettük az irányt, ahol elmentünk egy műemlékvédelmi skanzen jellegű kis falucskába Farkasfalvába (Vlkolinec), melynek egyik érdekessége, hogy bár 10 km-re fekszik Rózsehegytől a Fátra gyomrában, mégis a város egyik utcájának számít. A "falucska", vagy "utcácska" aktív lakossága ellenére, amely csaknem 25 fő, szabadon látogatható, mint skanzen. A Szlovák Lengyel határ felé igyekezve útközben megpillantottuk Árva várát (Orava) és a lába előtt elheverő árvai víztározót - így együtt nem is oly "árvák".

A határt átlépve Orawka jellegzetes faépítésű temploma felé igyekeztünk - megérte. A háttérben magas fenyvesek, felőlük hűvös széll hozza a tél elő-illatát, előttünk pedig a környék legértékesebb fatemploma Keresztelő Szent Jánosnak szentelve, melyet 1651-ben keztek építeni. A templom falain belül pedig magyar és lengyel királyokkal díszített barokk falfestmények 1711-ből.

A késő délutáni - kora esti órákban érkeztünk meg Krakkóba. Krakkó több kerületre van felosztva, mi nem messze az egykori óvárosi városvaltól voltunk elszállásolva egy kis hostelben. A szállás egyszerű, tiszta, kényelmes - azt hiszem egy vándornak a legtökéletesebb hely a fárasztó "vándorlás" közben, több énnél nem kell. Vagy mégis: egy kis belvárosi kocsma, finom lengyel étel, desszertnek pedig pár pofa sör, hogy átérezzük, beszívjuk magunkba a hely szellemét és elvegyülve a tömegben élvezzük az éjszakai Krakkó minden mozdulatát. Velünk együtt táncol, ha hagyjuk, ringatózik a szélben, s mint őszi tájban a levél, ritmusra pereg a fény. Tökéletes kezdés egy hétvégi krakkózásra.

Másnap kora reggel ébredtünk és a reggeli után nekivágtunk meghódítani - behódítani szívünkbe a várost. Nem volt nehéz, sőt, azt hittük nekünk kell meghódítani, de a város hódított meg minket. Bejártunk zeget-zugot és mire elérkeztünk a déli harangszóhoz a főtérre, már csordultig telt szívünk. Itt idegenvezetőnkkel bejártuk a tipikus négyzet alaprajzú főteret, melynek középpontján a Posztócsarnok (vásárcsarnok) és a Városháza-torony ékeskedik, ki-ki a maga ékszereivel - architektúrájával. A főtér egyik oldalán található a mindenki által kedvelt Krakkói Piactér és a gótikus Mária-templom. A főteret behatároló épületek minden építésznek, építész-rajongónak nyújt érdekességet a maga változatos stílusával és korszakával. Megtalálható itt gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista, rokokkó, szecesszió - mi szem-szájnak ingere. Látnivalóval el voltunk látva bőven. A főtéren egy közös séta után ebédelni mentünk, majd bementünk a Mária-templom falai közé, hogy részesei lehessünk a ránk zúduló csodák eggyikének. Megérte, a templom nem csak kívülről, hanem méltó módon belülről is lenyűgözi látogatóit nem csekély gótikus szobraival, festményeivel és díszítéseivel.

 

A kora délutáni órákban, mikor már mindenki kissé kipihenve, jóllakva és kellőképpen bepiacolva volt, elindultunk a krakkói királyi palota - a Wawel megtekintésére. A palota és a székesegyház egy hatalmas falakkal körülvett területen fekszik az úgynevezett Wawel dombon, amely mint megszokott európai hagyomány, büszkén emelkedik a város felé.

Az egyik oldala az óvárossal, míg a másik a Visztula folyóval határos egy határtalan krakkói panorámával ölelkezve. Wawel belső tere sem szerénykedhet építészetileg. Ahogy fokozatosan haladunk a belső udvar felé, úgy tárulnak elénk az egyes építészeti korok.

A waweli építkezés feltehetően 1000 körül kezdődött a krakkói katedrális építésével, ám ez nem az ismert katedrális, ugyanis az egy tűzvészben leégett 1080 körül - viszont a romjai ma is láthatóak a belső udvarban. A katedrális mellett számos epület kezdett el épülni a 10. és a 11. században. Az ismert gótikus katedrálist I. Ulászló lengyel király kezdeményézésére kezdtél el építeni és 1364-ben szentelték fel. A katedrális a mai napig áll, és kisebb módosításokkal eredeti állapotban lehet meglátogatni. De a gótika mellett a reneszánsz is letette kézjegyét a vár alakulásában. Az 1500-as évek első felében épitette át maga a király és egyben az építkezés mecénása Örek Zsigmond, aki itáliai építészeket hozatott maga mellé hogy velük terveztesse át a mai napig álló királyi palotát reneszánsz stílusban. Az 1500-as évek végén tűzvész pusztított a várban, amely elpusztította a palota és a vár egy részét. Ekkor III. Zsigmond elkezdte újjáépítetni a palotát - így a barokk is képviselteti magát a Wawelban. III. Zsigmond volt az utolsó uralkodó, aki a Waweli palotában lakott, ezután lassan kezdett tönkremenni, míg nem 1905-ben Ferenc József császár uralkodása alatt elkezdődtek a helyreállítási munkállatok és a mai napig kisebb - nagyobb szünetekkel tart is.

És mi mind ennek részesei lehetünk - lehettünk, ott, akkor, Krakkóban. Egy Kis csapat, mely bejárta a Nagy várost, belopta magát szívébe, majd a hazafelé vezető, vasárnap délutáni úton lassan beolvadtak a friss emlékképek a Tátra csúcsai közé, hogy velük együtt emlékezzünk majd e kirándulás csodáival.

Ostrozánszky Gellért

 

 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010 Krakkó 2010

A fotókat Kovács Pál készítette.

 
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Kós Károly Egyesülés, 2007-2013 | Az oldalt karbantartja: eMeLA