Vándoriskola felvételi kiírás

Jelenlegi hely

FELVÉTELI  FELHÍVÁS

2011

 

A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája felvételt hirdet fiatal építészek számára. Olyan pályakezdők jelentkezését várjuk, akik önálló tervezői, vállalkozói ambícióval rendelkeznek, az építészeti tervezést magas színvonalon kívánják művelni és a Kós Károly Egyesülés építész mestereitől szándékoznak tanulni. A felvetteket októbertől alkalmazzuk.

 

 

A Kós Károly Egyesülést 1989-ben alapította a szerves építészeti gondolkodást képviselő hét tervezőiroda. A jelenlegi harminckét tag között építészeti tervezéssel, kertépítészettel, kivitelezéssel foglalkozó cégek és magánszemélyek találhatók. Az egyesülés egyik intézménye a Vándoriskola, egy olyan hat féléves posztgraduális mesterképző, ahol a szakma gyakorlati részét a Kós Károly Egyesülés tervezőirodáiban - építész mesterek irányításával - munkaviszonyban lehet elsajátítani a szerkesztői, feldolgozói és önálló tervezési feladatokon keresztül. A vándorépítészek e mellett elméleti képzésen (előadások, tervezési pályázatok, táborok, szakmai kirándulások) is részt vesznek.

 

 

A pályázat részvételi feltétele a mellékelt feladatkiírás szerinti tervezési feladat és a pályázó eddigi fontosabb munkáit tartalmazó portfólió beadása, illetve a személyes meghallgatáson való részvétel.

 

 

 

 

 

 

TERVEZÉSI FELADAT

-2011-

Zarándokház

 

A feladat

Tervezzen zarándokházat Devecserre a mellékelt helyszínre!

 

A zarándokhelyről

A zarándokhely mindig egy beavatási folyamat pillanatnyi része. Megállok, de tovább kell mennem. Egy kívülállónak megmagyarázhatatlan szertartás térbeli és időbeli pontja. Amin tovább lép az ember. Belső energiáit hasznosítja, de ezt nem mutatja ki.

A búcsújárásra vonatkozóan a 3. századtól vannak adatok a szentek életéről szóló leírásokban, a mirákulumos könyvekben. Az első útleírások a búcsújárás útvonaláról, a szálláslehetőségekről, a kórházak helyéről és a távoli népek életéről is tudósítottak. A kora középkorban a hosszú, esetleg 1-2 évig is eltartó búcsújárás egyének, kisebb csoportok, közösségek gyakorlata volt csupán. Ebben változás a 11-13. században következett be a városok és a népesség növekedésével. Ekkor jelentek meg a zarándokok segítésére a zarándokházak, a kórházak. A 11-12. század fordulójára kialakult a jellegzetes zarándoköltözet: köpeny, rajta kagyló, széles karimájú kalap, zarándokbot, búcsús tarisznya. A tarisznyát és a botot megáldották. A 14. századból vannak az első adataink csoportos búcsújárásra vonatkozóan, Magyarországon ez a kor a nagyobb arányú aacheni, római, valamint máriacelli búcsújárások időszaka. Több korabeli forrás megemlékezik az Aachenbe keresztekkel, énekszóval, gyertyával bevonuló magyar csoportokról. Ennek a gyakorlatnak a török hódítás és a hitújítás vetett véget. Sorra pusztultak el búcsújáró helyeink és az ereklyék, de 17-18. századi visszaemlékezések tanúsítják, hogy nem minden búcsújárás szűnt meg a hódoltsági területeken sem. A török megszállók nem tiltották a búcsújárást Andocsra, és Szeged-Alsóvárosra sem. A háborúk és dúlások ellenére is élt Bisztrica, Boldogasszony és más települések búcsújáró hagyománya. A felszabadító háborúk, a barokk, a Regnum Marianum gondolatköre, a katolikus restauráció eredményeként újból föllendült a búcsújárás Magyarországon, elsősorban a Mária-tisztelet jegyében. Ez a magyarázata annak, hogy 17-18. század búcsújáró helyeink többsége Mária-kegyhely. A barokk kor felvirágoztatta a búcsújárást, amelyeken elsősorban a hazai kegyhelyeket részesítették előnyben, felélesztve a középkori zarándokhelyeink egy részét. Magyarország katolikus vidékein a 18. század végére kialakult búcsújárást II. József 1784-es rendeletei majd egy évtizedre visszavetették, megtiltották az egy napnál hosszabb búcsújárást, elkobozták és jórészt megsemmisítették a kolostorok, templomok ereklyéit. A 19. század elejére ismét megújuló búcsújárás csak a szabadságharcot követő 1-2 évben szünetelt. Jelentősen tágította a búcsújárás távolsági határait a vasúti hálózat épülése. Napjainkban a gyalogos zarándoklatok jelentősége háttérbe szorult, a turizmussal párhuzamosan a búcsújárás is modernizálódik.

 

 

 

Tervezési szempontok, leadás

A zarándokház ?legyen a helyén". Anyaghasználata, szerkezete legyen összhangban a helyszínnel, mutassa tervezője viszonyát a világgal, teljesítse a funkció követelte igényeket. A rajzokat a megértéshez szükséges léptékben kell elkészíteni.

A beadandó tervnek tartalmaznia kell az épület telepítési tervét (helyszínrajz) és vázlattervét (alaprajzok, metszetek, részletek, tömegvázlatok a megértéshez szükséges léptékben). Az előadásmód, formátum szabadon választott, de maximum 4db A2-es lap lehet. Modell beadható, de készítése nem kötelező.

A pályázat részvételi feltétele a mellékelt feladatkiírás szerinti tervezési feladat és a pályázó eddigi fontosabb munkáit tartalmazó portfolió beadása, illetve a személyes meghallgatáson való részvétel.

A helyszín különlegessége miatt helyszíni bejárást tartunk. Kérjük a jelentkezőket, hogy amennyiben részt vesznek, jelezzék szándékukat a Vándoriskola vezetői felé a megadott elérhetőségeken. Helyszíni bejárás: 2011. július 15. Találkozás 11 órakor a pályaudvarnál, Devecseren

 

Tervezési program

  • szállás kb. tizenöt fő részére /paravánokkal elválasztott kb. négy fős helyek/
  • étkezési lehetőség biztosítása
  • higiénia tizenöt fő részére
  • tárolók
  • közösségi tér és kápolna
  • kiegészítő helyiségek

 

 

Letöltés:

Tervezési feladat

Zarándokház

 

 

Pályázat és portfolió beadása: 2011. augusztus 31. (szerda) 16 óra

TRISKELL Kft., 1034 Budapest, Kecske utca 25.

Személyes meghallgatás: 2011. szeptember 3. (szombat) 10 óra

Magyar Művészeti Akadémia, 1034 Budapest, Kecske u. 25.

 

További információk, konzultáció: Csernyus Lőrinc, Terdik Bálint, Triskell Kft.

1034 Budapest, Kecske utca 25. tel/fax: 06 1 388-1707 

 e-mail: triskell@t-online.hu   www.vandoriskola.hu

 

 

 

 

Minden jog fenntartva © Kós Károly Egyesülés, 2007-2022 | Az oldalt karbantartja: webtervezes.com