Pályázati kiírás

Jelenlegi hely

TERVEZÉSI FELADAT
RAVATALOZÓ ÉPÜLET A ZSÁMBÉKI RÓMAI KATOLIKUS TEMETŐBEN

A helyszín

A Zsámbéki-medence névadó települése, a 4669 lakosú nagyközség a Budai-hegységtől nyugatra fekszik.
Már a pattintott kőkorban is lakott volt, területéről jelentős kelta, római és avar leletek kerültek élő. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amit az 1773-as földrengés félig lerombolt. Újjáépítése azóta sem történt meg. Mellette állt a mára már szintén csak romjaiban látható kolostor, amely a premontrei rend otthona volt.

A templom- és kolostorrom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. Később, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor, pálosok építette falrészleteit. Ebből az épületből mára csak egy dongaboltozatos terem, a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emelte a települést és a kolostort a pálosoknak adja át. 1541-ben Zsámbékot is elfoglalják a törökök, ennek emlékét őrzi a Török-kút, ami egyike a kevés fennmaradt török kori építészeti emléknek. 1689-ben a Zichy család vásárolja meg a zsámbéki birtokot. A Zichyek a török idők alatt elpusztult és elmenekült lakosság helyére végvári hajdú katonákat, valamint német telepeseket telepítenek be. A II. világháborút követő kitelepítés igen erősen sújtja a települést.

A tervezési területet, a jelenlegi római katolikus temetőt a régi térképek Kolera-temetőként említik. A ma is használt temető keleti (régebbi) felében áll a régi ravatalozóépület, amely sem megjelenésében, sem alaprajzi adottságaiban nem képvisel értéket. Mögötte a temető egyik legfontosabb értéke, egy kőkereszt áll.

A temető nyugati részében a régi faragott kő sírkövekből egy kis emlékkertet alakítottak ki, amely mellett a temető díszkapujától induló út fut.

 

Tervezési feladat

A tervezési feladat egy új ravatalozóépület vázlattervének elkészítése, az emlékkert feletti, erősen lejtős részre. Ez a terület a temető belső útján közelíthető meg, de felülről közúti csatlakozása is van. A helyi szokások szerint a ravatalozás a szabadban történik, így a legfontosabb tér egy 80 fő elhelyezésére (ülve és állva) alkalmas fedett nyitott tér lesz, amellyel a kisebb ravatalozóhelyiséget nagy nyílással kell összenyitni. Ezen kívül az épületbe csak a legszükségesebb kiszolgáló helyiségeket kell elhelyezni (kis öltöző, hűtő, egy látogatói wc). Egyébként a plébános, Márton atya mellékelt gondolatai a mérvadók.

A beadandó vázlattervnek tartalmaznia kell az épület telepítési tervét és vázlattervét (alaprajzok, metszetek, tömegvázlatok). Az előadásmód, formátum szabadon választott, de maximum 4db A2-es lap lehet.

A tervezési munka segítésére a pályázati kiíráshoz mellékelünk néhány képet a Kós Károly Egyesülés tagjai, illetve vándorépítészek által tervezett ravatalozóépületekről, továbbá két korábbi felvételi pályázat anyagát, amelyek témája a csobánkai és a nagymarosi ravatalozó felújítása és bővítése volt.

Szintén az elmélyült munka segítésére a mellékelt anyagok között néhány írás is található, amelyek a vidéki ravatalozók, a temetés hagyománya és metafizikája témakörét járják körbe, illetve a premontrei építészet és a zsámbéki romtemplom rövid történetét.

A pályázat részvételi feltétele a mellékelt feladatkiírás szerinti tervezési feladat és a pályázó eddigi fontosabb munkáit tartalmazó portfólió beadása, illetve a személyes meghallgatáson való részvétel.

Pályázat és portfólió beadása: 2008. szeptember 3. (szerda) 16 óra AXIS Építésziroda, 1024 Budapest, Margit körút 5/a

Személyes meghallgatás: 2008. szeptember 6. (szombat) 10 óra Magyar Művészeti Akadémia, 1034 Budapest, Kecske u. 25.

 

További információk, konzultáció: Erhardt Gábor, AXIS Építésziroda

1024 Budapest, Margit körút 5/a tel/fax: 06 1 438 49 56 e-mail: e.axis@chello.hu www.vandoriskola.hu

 

A pályázat anyaga .PDF formátumban letölthető innen:

Pályázati kiírás (PDF, 0.4 Mb)
Helyszínrajzok (PDF, 2.0 Mb)

 

Háttéranyagok:

Írások, tanulmányok: 2008_felveteli_vandoriskola_hatter_irasok.zip (ZIP, 0.6 Mb)

  • A premontrei szerzetesrend építészete hazánkban
  • KRIZSÁN András: HALHATATLANSÁG?
  • Daczó Dénes - Vidéki ravatalozóinkkal hagyományokat temetünk - Csíki Hírlap
  • L. Juhász Ilona - Rudna (a temetésről szóló fejezet részletei)
  • Ananda K. Coomaraswamy - A halál értelme
  • László András - Halál és halhatatlanság (részlet)
  • László András - Az élet és a halál benső lényege

Tervek, munkák: 2008_felveteli_vandoriskola_hatter_kepek.zip(ZIP, 5.2 Mb)

  • Holecz János: Szerencsi ravatalozó
  • Krizsán András: Dörgicsei ravatalozó
  • Krizsán András: Pulai ravatalozó
  • Kuli László: Budajenői ravatalozó (terv)
  • Makovecz Imre: Sepsiszentgyörgyi ravatalozó
  • 1994 Vándorfelvételi: Nagyamarosi ravatalozó
  • 1996 Vándorfelvételi: Csobánkai ravatalozó
  • Vándoriskolai pályázat: Bekecsi ravatalozó
  • Vándoriskolai pályázat: Ondi ravatalozó
Minden jog fenntartva © Kós Károly Egyesülés, 2007-2022 | Az oldalt karbantartja: webtervezes.com