A falu:

Budakalász 10.000. lelkes falu a főváros és Szentendre között. Területe a Pilis első hegyétől (Ezüsthegy) a Dunáig nyúlik. A kutatások alapján a honfoglalás óta lakott település, a Római Imperium idejében az északi limes hadiútja vezetett át a településen. A falu melletti megyeri réven keltek át Árpád vezér magyarjai, feltételezések szerint a hegyek lábánál lehetett szálláshelye. A falu neve abból a Kalez (Kaláz) nemzetségnévből származik, akik a fejedelmi testőrséget adták, s kiknek szálláshelye a hegy első dombján (kálvária domb) terült el, a mai falu közepén. A dombra az Árpádházi királyok idejében templom és kolostor épült. A falu a török időkben elnéptelenedett, majd szerbekkel, később svábokkal népesült be. Az alapvetően mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással foglalkozó települést a század első felében kiépülő Hév vonal és a mellé települő textil feldolgozó üzemek megjelenése változtatta meg. A húszas években a Duna felé eső szántóföldek parcellázásával új területet, az un. Szent István telepet, alakítottak ki, ahol elsősorban tisztviselők vásároltak háztelkeket. A második háború után a korábbi Klinger textil üzemből alakult ki a Lenfonó gyár több száz munkással és hatalmas ipari háttérrel, mely a kilencvenes évek elején -az egész magyar textil iparral együtt- tönkrement.
A falusias, kertvárosi beépítésű település az agglomeráció azonos helyzetű falvaihoz hasonlóan folyamatosan, de szabályozott keretek között bővül, népessége évente 5-600 fővel gyarapodik. Jellemző a településre a fővároshoz kötöttsége, hisz az itt élők jelentős része Budapesten dolgozik, tanul, így a HÉV vonal-minden településszerkezeti hátránya ellenére- a falu életét meghatározó létesítmény.

Helyszín:

Tervezési terület: Budakalász, Szent István telep, HÉV megálló és környezete.
A tíz éve elhagyottan álló, a vasúti minta alapján kialakított hetvenéves épület megmentésére és hasznosítására több javaslatot is kidolgozott az önkormányzat. Az épület állaga azonban erősen megromlott, így jelenleg megmaradása kétséges, csak az esetben lehetséges, ha kibővítve új funkciót kap. A megálló keskeny, elnyúló területét keleti irányban a lakóépületek kertjei, nyugatról a domb előtt futó pályatest határolja. A beépítési javaslatnál figyelembe kell venni, hogy az épület és a sínek közötti távolság nem csökkenthető. A töltésen vezetett pályatest miatt a csatlakozó kertek és a tervezési hely között jelentős szintkülönbség van.

Tervezési feladat:

Pályázó által kialakított program keretében a megálló épületének és területének hasznosítása.

Az épület funkciója szabadon választható, egy kivételével: ez a vendéglátó tevékenység, mivel erre rendkívül rossz tapasztalatai vannak a községnek. A választott funkciónál mindenképpen érdemes gondolni a jó megközelíthetőségre (Batthyányi tértről 25 perc) valamint a helyi textil feldolgozáshoz köthető hagyományokra. A HÉV zavaró hatása némileg behatárolja a lehetőségeket, de ez a zaj és rezgés hatás nem jelentős. A korábbiakban szóba jött hasznosításként egy gyermekeket felzárkóztató alapítvány oktatási kisközpontja, valamint a helyi textilfeldolgozást bemutató, a textil művészetet is befogadó kiállítóhely és műhely, alkotóház létesítése.
A választott funkció (pl. kiállítótér, műterem, alkotóhely, stb.) kialakításánál a tervező feladata a meglévő váróépület és a tervezett új épületrész viszonyának meghatározása.

Elkészítendő az épület vázlatterve (helyszínrajz, alaprajz, metszetek, szabadkézi tömegvázlatok, építészeti koncepció ismertetése), előadásmód, formátum szabadon választott, de maximum 4db A2 lap.